Gyorsabban bővül a külkereskedelem

Kilőtt az export és az import is márciusban, ami annak köszönhető, hogy az európai gazdaság egyre jobban teljesít, és a belső kereslet is dinamikusan bővül. A kivitel 13, a behozatal pedig 10 százalékkal növekedett az előző és azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal gyorsbecslése szerint, ami hosszú ideje a legjobb adat. Az export és az import dinamikája is folyamatosan javul, ennél gyorsabb bővülésre azonban nem számíthatunk. A mérleg többlete egyetlen hónap alatt 930 millió eurót tett ki, ennél nagyobb aktívumra csak egyetlen egyszer, tavaly szeptemberben volt példa.

Az export felfutására már a kedvező ipari adat alapján is lehetett számítani – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza. Az ipari termelés márciusban 9 százalékkal növekedett naptárhatástól megtisztítva a februári 6 százalék után, ami elsősorban az autógyártás felfutásának, az elektronikának és az élelmiszeriparnak köszönhető. Németh Dávid szerint a Suzuki új modelljének gyártása támogatta az ipar és a külkereskedelem bővülését.

Kisebb GDP-arányos többlet

A havi exportadatok magas többletről tanúskodnak, de a számok mélyére nézve már más képet kapunk. A külkereskedelmi többlet rekordja a gazdaság kibocsátásához képest már nem látszik, hiszen tavaly márciusban 6,9 százalékos volt a GDP-arányos görgetett exporttöbblet, most azonban 6,7 százalékos az aktívum – mondta Németh Dávid. A K&H Bank közgazdásza kiemelte, hogy a külkereskedelmi többlet nominálisan magas, de ez nem elég a GDP-arányos új csúcs eléréséhez, mert közben a gazdaság is növekszik. A GDP-arányos csúcsot még 2012 augusztusában értük el, amikor a 12 havi a mutató 7,2 százalékon állt.

A magyar gazdaság növekedését így az első negyedévben a legtöbb ágazat támogathatta. A kivitel euróban számolva január és március között 7,7, a behozatal 5,7 százalékkal növekedett éves összehasonlításban. A külkereskedelmi többlet az év első három hónapjában súrolja a 2,5 milliárd eurót, tavaly ugyanebben az időszakban 2 milliárd közelében járt az aktívum. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza szerint az adatok az olajárak zuhanása miatti cserearány-javulást is mutatják az európai konjunktúra élénkülése és az ipari termelés felfutása mellett. A külkereskedelmi adatok alapján a GDP növekedését nem csupán a belső, hanem a külső kereslet is támogatja, így nem kizárt, hogy kellemes meglepetést mutathat a szerdán megjelenő első negyedéves GDP-adat. Szakértők szerint a tavalyi negyedik negyedévben látott 3,4 százalékoshoz hasonló mértékű lehetett a gazdasági növekedés idén január és március között, de ennél kedvezőbb prognózisok is vannak.

A kilátások a töretlen növekedési trend alapján kedvezőek. Suppan arra számít, hogy a tavalyi 6,4 milliárd után idén 8,4 milliárd euró közelébe ugorhat a külkereskedelmi többlet, mivel a háztartási fogyasztás gyorsuló növekedésének importnövelő hatását ellensúlyozhatja az olaj- és energiaárak meredek zuhanása, ami jelentősen javítja a cserearányt, mivel az alacsonyabb olaj- és energiaárak akár 2-2,5 milliárd euróval is csökkenthetik az energiaimport. Németh Dávid azonban úgy látja, hogy 7 milliárd euró körül alakulhat az idei külkereskedelmi többlet. Szerinte az import és az export is dinamikusan növekedhet az év hátralévő részében, bár nem olyan gyorsan, mint márciusban. A kereslet élénkülése mellett azonban fontos tudni, hogy az export importaránya továbbra is magas, ezért a kivitel ugrásszerű növekedése részben magával hozza a behozatal emelkedését is, így utóbbi nem csak a belső kereslet élénkülése miatt növekszik.