Maradt az online torzítás

Második becslésre is 7 százalékos volumenindex növekedést számolt a Központi Statisztikai Hivatal a kiskereskedelmi forgalomban az első negyedévre.

Ezzel egy időben frissítette a folyóáras adatsorát a márciusi forgalommal - vagyis közzétette a negyedéves számot. Mindent egybevéve 2015 első negyedében a kiskereskedelmi forgalom (kereskedelem összesen) 1956 milliárd forint lett. Ám ez csak 3,5 százalékkal nagyobb forgalom 2014 első negyedévénél. A különbség 653 milliárd forint: 7 százalékos növekedésnél az első negyedéves forgalomnak 2019 milliárd forint fölött kellett volna alakulnia. Az árak alakulása ugyanis nem teljesen magyarázza az eltérést.

Az élelmiszereknél, a ruházati cikkeknél és a tartós fogyasztási cikkeknél az első negyedévben 0,3-04 százalékos árcsökkenést regisztrált a KSH – vagyis itt csekély magyarázat lehet az, hogy a boltok több árut adtak el, csak alacsonyabb áron (és ezért kisebb a forgalom növekedés üteme, mint a volumenindexé). A szeszes italoknál és a dohányáruknál már azonban 1,7 százalékkal növekedtek az árak. Valódi és érezhető árcsökkenés az üzemanyagoknál volt: 5,8 százalékos. Kétségtelenül itt a legnagyobb az eltérés a folyóáras adatok és a volumen növekedése között: az üzemanyag kereskedelem közel 10 százalékos volumennövekedést produkált, miközben tavaly például egész évben nem ment 100 milliárd forint alá a kiskereskedelmi üzemanyag értékesítés forintban, most azonban az év első két hónapjában nem érte el ezt a határt.


Az elemzők szerint a folyóáras és a volumenindex növekedés egyértelműen a fogyasztási aktivitás erősödését, továbbá az online pénztárgépek bevezetése után a piac erőteljes tisztulását mutatják. A fogyasztási hajlandóságban szerepet játszik az alacsony infláció, a reálbérek növekedése és valamelyest a devizahitelesek terheinek enyhülése. Az üzletek visszajelzése szerint a fogyasztásbővülés törékeny, a KSH adatsorából is kitűnik, hogy az egyes termékfőcsoportokon belül jelentős szórást mutat a növekedés. A piac fehéredése miatt pedig nem feltétlenül vásárolnak a fogyasztók darabszámra többet, csak a statisztikusoknak nagyobb a rálátása a kiadott nyugtákra.

A kiskereskedelemben most végbement változások jó ideig nem érződnek a statisztikában, ahogyan például a munkaerő piacon sem. A korábbi évek tapasztalatai szerint a nagyobb változások (mint például az áfa emelés, vagy csökkentés, illetve adócsökkentés) 6-9 hónap után éreztették a hatásukat. Az elemzők szerint ahhoz, hogy pontos kép álljon rendelkezésre a piaci trendekről, mindenképpen meg kell várni ezt az időszakot. A várakozást támasztja alá a kiskereskedelmi munkaerő piaci változása is. Márciusban (februárhoz képest) a kereskedelem egészét nézve összesen 1,6 ezrelékkel 544 fővel csökkent az alkalmazottak, de nőtt a bejelentett munkavállalók száma, míg csökkent a részmunkaidősöké – jegyezte meg a blokkk.com feltörekvő kiskereskedelmi szakportál.

Új üzletet nyitott a Spar

A nemzetközi kiskereskedelmi láncok fejlesztési csendjét törte meg tegnap a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. azzal, hogy a Váci úton nyitotta meg újabb 500 négyzetméteres egységét. A beruházás 317 millió forintba került, a cégcsoport ezzel 387 üzletet működtet. Erwin Schmuck, a Spar Magyarország ügyvezető igazgatója a megnyitón elmondta, idén a franchise rendszer bővítésére és a meglevő boltok felújítására koncentrál.