Világszerte kevesen készülnek fel a nyugdíjas évekre

Valamelyest nőtt tavaly óta az Aegon Nyugdíjkészültségi Indexe (ARRI), de a világ 15 országában elvégzett felmérés szerint még mindig csak 5,9 pontot ért el a lakosság, ami összességében véve alacsony felkészültséget tükröz. A legjobban az indiaiak készülnek az időskorra, náluk 7 ponton áll a mutató, a legalacsonyabb pontszámot pedig Japánban mérték. Magyarország az utolsó előtti helyen áll 5,1-es pontszámmal.

Szinte minden országra jellemző, hogy az emberek csak csekély hányada rendelkezik írásbeli nyugdíjstratégiával. A brazilok a legfelkészültebbek ezek a téren, 23 százalékuknak van ilyen terve, a japánok közül viszont csak minden huszadik készített ilyet. Magyarországon a megkérdezettek 6 százaléka rendelkezett írásos tervvel, és 47 százaléknak volt valamilyen le nem írt stratégiája. Kevés embernek van vészhelyzeti terve arra az esetre, ha a tervezettnél hamarabb kényszerülne nyugdíjba vonulni. A legfelkészültebbek ezen a téren az indiaiak és a kínaiak voltak, a magyarok ezen a téren is a sereghajtók közé tartoznak.

Nyugdíjasként sokan szeretnének tovább dolgozni, hogy ezzel egészítsék ki a várhatóan alacsonyabb nyugdíjat. A vizsgált országokban a megkérdezettek arra számítanak, hogy idős korban a megélhetésük 45 százaléka származik majd az államtól, 25 százalékát a munkáltatói támogatások, 30 százalékát pedig a saját megtakarítások fedezik majd. Magyarországon azt várják: a nyugdíj 55 százaléka jön majd az államtól. Az államra egyébként a legnagyobb mértékben a spanyolok számítanak, ők az idős kori jövedelmük 63 százalékát várják a társadalombiztosítástól.
Bár sokan szánnak nagy szerepet az öngondoskodásnak, a rendszeres megtakarítók aránya még mindig alacsony. A felmérés szerint az 55-64 évesek mindössze 45, a 18-24 éveseknek pedig csak a 29 százaléka takarékoskodik rendszeresen. A megtakarítani vágyók ennél többen vannak, a nők 58, és a férfiak 42 százaléka szeretne rendszeresen félretenni.