Sok vezető nyáron stresszel igazán

Néhány évvel ezelőtt egy vezérigazgató motoros túrára utazott az Egyesült Államokba, és hiába tartott a nyaralása hetekig, szinte ugyanolyan fáradtan kezdett újra dolgozni, mint ahogy elment. Napközben ugyanis szinte óránként hívták fel a kollégái kisebb-nagyobb problémákkal, ő pedig minden alkalommal felvette a telefont.

Egy évek óta szárnyaló, már csaknem 25 embert foglalkoztató magyar kisvállalkozás tulajdonosa viszont maga kergeti az őrületbe a beosztottjait azzal, hogy szabadsága alatt többször és többet kommunikál velük, mint egy átlagos munkanapon.

Miközben az emberek zöme egész évben erre vár, a július–augusztus több szempontból is nehezen kezelhető időszak a munkahelyeken, ami gondos tervezést igényel. „A vezetőknek meg kell szervezniük, mikor mennek szabadságra a kollégáik, illetve ők maguk. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb szervezetnél a szabadság előtti időszak is hozzájárul a stresszhez: sok helyütt elvárás, hogy úgy távozzanak pihenni a vezetők és a munkavállalók, hogy elvégeznek minden feladatot – az esetleg későbbre halaszthatókat is –, így a munkatársak egy óriási hajtás után távoznak nyaralni” – mondta a Világgazdaságnak Dara Péter vezetőfejlesztő, változáskezelési coach, a Devise Hungary ügyvezető igazgatója. A másik jellemző probléma, hogy a vezetők egy része nem bízik meg kellően a munkatársaiban, nem delegálnak elegendő feladatot, nem merik elengedni a kollégák kezét, a folyamatokat, és bár fizikailag nincsenek jelen, telefonon vagy online folyamatosan elérhetők, döntenek, befolyásolják a szervezet működését.

„Ha egy menedzser akarva-akaratlanul, de tudtára adja kollégáinak, hogy elérhető, akkor keresni fogják, hiszen a többieknek egyszerűbb, ha ő vállalja a felelősséget – még akkor is, ha éppen a tengerparton fekszik, vagy az Adrián vitorlázik. A vezetők általában nehezebben kapcsolnak ki, mert a kontroll, az események befolyásolása, irányítása szinte a vérükben van, ez az egyik legfőbb motivátoruk” – hívja fel a figyelmet a szakember. Szerinte önismeretre és akaratra is szükség van ahhoz, hogy valaki igazán feltöltődjön a nyaralása alatt: nem árt tudni ugyanis, hogy egy vezető személyiségének a hegymászás, a búvárkodás, azaz az aktív kikapcsolódás, vagy pedig a passzív pihenés – tóparti vagy tengerparti napozás – felel meg. Fontos tényező az időtartam is: bár mindenkinek más az igénye és a toleranciaszintje, a kutatások zöme azt bizonyítja, hogy egy hét nem elegendő. Érdemes legalább 14 napra távozni nyáron, és az évek során megfigyelni, melyik pihenésre emlékszünk úgy, hogy utána hosszú ideig motiváltnak, erősnek éreztük magunkat.

„A nyaralás lényege az, hogy az ember ne figyeljen mindenre, ne uralja a történéseket folyamatosan. Sok vezető küzd ezzel a kihívással: megtervezik a programot, aztán amikor valami közbeszól – akár az időjárás, akár a gyerek betegsége –, ingerültté, elkeseredetté válnak. Holott a lényeg pusztán annyi: csináljunk mást, éljünk másként, mint egyébként a hétköznapokban, ne féljünk változtatni” – mondta Dara Péter.

A szakember szerint a magyar szabadságolási kultúra nagy problémája az is, hogy a HR-osztályok nehezen képesek figyelembe venni az egyéni igényeket, a különböző élethelyzeteket, ráadásul aki teljes állásban van egy cégnél, annak kevés a szabadsága, és jellemzően a felhasználásáról sem egyedül dönt. Nincs kialakult gyakorlata annak sem, hogy a cégek ügyeljenek az egyén motivációjára, és például a béren kívüli juttatások rendszerén keresztül vagy extra szabadnapokkal támogassák a fesztiválgenerációt: a húszas, harmincas korosztályból – sőt sokan még a negyvenesek közül is – előszeretettel látogatják az olyan többnapos rendezvényeket, mint a soproni Volt vagy a Sziget Fesztivál. „Az ő életükben ezek az események sokkal fontosabb helyet foglalnak el, mint az idősebbekében. Nagyon is megtérül, ha a munkáltató odafigyel erre” – véli Dara Péter.

A feltöltődéshez a válaszadók közel háromnegyedének legalább pár napos kikapcsolódásra van szüksége, de 47 százalékuk szerint ez csak és kizárólag hosszabb szabadsággal képzelhető el. Százból 11-en állították: nem mennek hosszú szabadságra ebben az évben. Negyedük rövidebb időre kéri el magát, de június és augusztus vége között legalább kétszer vagy akár háromszor-négyszer is.

Barátokkal vagy a családdal a válaszadók fele szívesen mozdul ki a nyári estéken. Közülük a legtöbben legalább heti két-három alkalommal mennek el otthonról, 23 százalékuk hetente egyszer.

A feltöltődéshez a válaszadók közel háromnegyedének legalább pár napos kikapcsolódásra van szüksége, de 47 százalékuk szerint ez csak és kizárólag hosszabb szabadsággal képzelhető el. Százból 11-en állították: nem mennek hosszú szabadságra ebben az évben. Negyedük rövidebb időre kéri el magát, de június és augusztus vége között legalább kétszer vagy akár háromszor-négyszer is.

Barátokkal vagy a családdal a válaszadók fele szívesen mozdul ki a nyári estéken. Közülük a legtöbben legalább heti két-három alkalommal mennek el otthonról, 23 százalékuk hetente egyszer. -->