Obama felveszi a kesztyűt klímaügyben

Történelmi lépésnek nevezte a Fehér Ház közleménye azt a Barack Obama által lapzártánk után ismertetett tervet – Clean Power Plan, CPP –, amellyel egyrészt az USA elébe megy a decemberi párizsi klímaügyi csúcstalálkozónak, másrészt az elnök is megkísérli, hogy markáns nyomot hagyjon maga után, amikor lejár kétszer négyéves mandátuma.

A 2016 januárjában távozó Obama idejébe elvben beleférhet, hogy keresztülvigye a törvényhozáson a környezetvédelmi ügynökséget (EPA) vezető Gina McCarthyval közösen jegyzett tervet, de számolnia kell nemcsak a vele szemben álló politikusok ellenállásával, hanem a gazdasági szereplőkével is.

A számok impozánsak: a CPP szerint az USA-ban az eddigi 15 legmelegebb év az utóbbi másfél évtizedre esett, és a tavalyi volt mind közül a legforróbb. A klímaváltozás hatásait a koruknál, egészségi állapotuknál vagy társadalmi helyzetüknél fogva a leginkább sebezhetőek szenvedik meg – mutat rá a bevezető, mielőtt rátérne a lényegre.

Az pedig a következő: a CPP teremt meg először országos szabványokat az USA-ban az áramtermelő erőművekből származó szén-dioxid-kibocsátás korlátozására. Más mérgező anyagok korlátozása már megtörtént – emlékeztet a tervezet –, de az erőművek jelenleg még annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, amennyit akarnak. A CPP végleges verziója szerint 2030-ra 32 százalékkal csökkentik az ilyen kibocsátást a 2005-ös szinthez képest – a korábbi még 9 százalékkal kisebb mérséklésről szólt. Ehhez rugalmas kereteket teremtenek: a szövetségi államok maguk dolgozzák majd ki és hajtják végre azokat az intézkedéseket, amelyekkel megfelelhetnek az EPA előírásainak, eldönthetik, hogy a területükön működő erőművekre külön-külön alkalmazzák-e a szabályokat, vagy azok kibocsátását összeadva veszik figyelembe, vagy beszámítják az egyéb intézkedések hatását is (ilyen például a megújulók részesedésének növelése). A kibocsátási kreditekkel az államok kereskedhetnek majd.

Az egyes államoknak 2016 szeptemberéig kell kidolgozniuk a maguk tervezetét – tehát két hónappal az elnökválasztás előtt –, de azt is választhatják, hogy csak a kezdeti lépéseket határozzák el addigra, a folytatáshoz további két évet kapnak. A szabványoknak pedig majd csak 2022-től kell teljesen megfelelni, a korábban felvetett 2020 helyett.

Jelentősen növelte ugyanakkor a végleges verzió a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos elvárásokat: 2030-ra a teljes áramtermelő kapacitás 28 százalékának ilyennek kell lennie, szemben a korábban javasolt 22 százalékkal. Az intézkedések eredményeként 2020–2030 között összesen 155 milliárd dollárral lehet alacsonyabb az amerikai fogyasztók energiaszámlája – áll a közleményben –, és annyi áramot takaríthatnak meg, amennyivel 30 millió háztartást el lehet látni.

A végleges tervezetben nagy újdonság a megújulók hangsúlyozása – emelik ki az első kommentárok –, hiszen korábban még a földgáznak szántak volna nagyobb szerepet a széntüzelésű erőművek visszaszorításában. Ezzel együtt az Obama-adminisztrációnak számítania kell arra, hogy az energiavállalatokat képviselő áramszövetség szövetségi bíróság elé viszi az ügyet, és állítólag több mint egy tucat állam is csatlakozni készül ehhez.