Olajcégcsődök a küszöbön

Az elmúlt hat évben mintegy 550 milliárd dollár hitel- és kötvénytartozást halmozott fel a Bloomberg által vizsgált 168 legnagyobb olajcég. Ezt a következő öt évben kellene visszafizetniük, de egyelőre nem látszik, hogy miből. „Ha a nemzetközi olajárak továbbra is a mostani, hordónként 40 dolláros szint körül maradnak, az jelentős átrendeződést hozhat a területen az előttünk álló 5-10 évben. Elsősorban megnőhet a csődök száma, és egyre több, a túlélést szolgáló eszköz- és cégeladásra, fúzióra kerülhet sor” – vetíti előre Kimberley Wood, a londoni Norton Rose Fulbright LLP olajfúziókra és -felvásárolásokra szakosodott partnere.

A Bloomberg előrejelzése az alacsony olajárnak kitett termelővállalatokra vonatkozik. A feldolgozókat nem érinti az alacsony ár, de többé-kevésbé fel vannak vértezve a mostani árszint ellen az erős finomítói és értékesítői portfólióval rendelkező, integrált vállalatok is. A vizsgált 168 észak-amerikai, ázsiai és európai társaság eladósodottsága (tartozásainak és nettó bevételének hányadosa) két évtizedes rekordszintre emelkedett. Az Opten adatai szerint viszont messze nincs ilyen rossz helyzetben a Mol Nyrt., amelynek egy másik eladósodottsági mutatója (kötelezettségek/saját tőke) csak lassan gyengül. Értéke még 2014-ben is 0,70-en állt, márpedig az 1,00 alatti hányados kifejezetten jónak mondható. 2010-ben azonban 0,60 volt az eladósodottsága, azóta a társaság saját tőkéje 1735,7 milliárd forintról 1785,1 milliárd forintra emelkedett, a kötelezettségei pedig 1046,3 milliárdról 1243,8 milliárdra.

Amögött, hogy a Mol jól tartja magát, nemcsak az áll, hogy integrált, azaz rugalmasabb reagálásra képes vállalatról van szó, hanem az is, hogy a Mol még a jobb időkben is óvatos volt a hitelfelvétellel és a beruházásokkal. Jelenleg is folyik a már eltervezett projektek felülvizsgálata, erről Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató nyilatkozott cégének féléves pénzügyi beszámolójában. Igaz, ebben az is áll, hogy a csoportszintű eladósodottság egy év alatt 18,4 százalékról 21,4 százalékra romlott.

Annak ellenére, hogy a világ többi olajcége is igyekszik visszafogni a kiadásait, a BMI Research szerint az évtized végéhez közeledve egyre több pénzt kell majd visszafizetniük. Az idén még „csak” 72 milliárd dollárt, amit a következő években 85 milliárd, majd 129 milliárd követ. Öt év alatt tehát az említett 550 milliárdot kell összeszedniük. Ennek körülbelül az ötöde jut az USA olajtermelő vállalataira, 12 százaléka a kínaiakra, és 9 százaléka a britekre. A vizsgálatba 26 európai társaság került be, például a kurdisztáni tevékenységével és olajexportjával elégedett Gulf Keystone Petroleum Ltd. (Irakban a Mol is 148 százalékkal növelte a termelését az első fél évben az egy évvel korábbihoz képest.)

Az alacsony olajárak egyébként leértékelik az olajkészleteket is, megnehezítik a termelővállalatok hitelhez jutását, így készleteik pótlását is. Sok olajtermelő vállalat bevétele olyan alacsony, mint a pénzügyi válság 2008-as kezdetén volt. Mélypontjára esett az 1995 óta számolt MSCI globális energiaszektor-indexnél figyelembe vett 108 társaság nyereségessége. Az eszközök kényszereladásai egyébként már folynak, az olajmezők fő vásárlóinak a finomítótársaságok ígérkeznek.