Szárnyra kapott az export

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az export – euróban számolva – 13 százalékkal emelkedett, míg az import 8,9 százalékkal. Ilyen mértékű dinamizmusra 2009-2010 óta nem volt példa, a válságból kikapaszkodó ország külkereskedelmi lendülete az alacsony bázis miatt volt akkor jelentősebb, ám most a viszonylag magas tavalyi teljesítményhez képest pörgött fel a külkereskedelem. Igaz: a májusi számok gyengébbek voltak – a májusban a kivitel értéke 2,3 százalékkal nőtt, az importé pedig 0,9 százalékkal csökkent.

A júniusi adatok arra utalnak tehát: nem növekedési trend fordult meg az ötödik hónapban, hanem átmeneti megingás történt. Ám ahogy a májusi rosszabb adatot, úgy a júniusi kedvezőbb számokat sem szabad túlértékelni: májusban két munkanappal kevesebb, júniusban pedig két munkanappal több volt, így az összevetések csalókák lehetnek. A két hónap „átalaga” összességében illeszkedik a féléves trendbe: az első hat hónapban az export 7,9, az import 5,8 százalékkal nőtt – euróalapon számolva. A növekedésben oroszlánrész jut az autóiparnak.

Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára az adatokat úgy értékelte: az ország nagymértékben növelte versenyképességét, lényegesen gyorsabban bővül az ország kivitele, mint a behozatal. Szerinte várható, hogy ez az idei év második felében is így marad, ugyanis olyan ipari beruházásokat hajtottak végre a magyar vállalkozások, amelyek ezt a tendenciát hosszabb távon is fenntarthatóvá teszik. Hozzátette persze, hogy az import mérséklődésében az energiaárak zuhanása is szerepet játszott, az olajárak mérséklődése például szerinte azzal a következménnyel jár, hogy az import növekedése az év második felében sem ugrik meg.

További magyarázat lehet a versenyképesség javulására, hogy a forint az euróval szemben 2,0, a dollárhoz viszonyítva 24 százalékkal gyengült az egy évvel korábbi árfolyamához képest (az első fél év átlagában pedig 23 százalékkal erősödött a dollár, és 0,2 százalékkal az euró). Az árfolyamváltozás emiatt egyébként jelentős eltérést okoz  a különböző pénznemekben számolt növekedési ütemben, így forintban az export és az import nagyobb, 15,4, illetve 10,8 százalékos növekedést mutatott júniusban, mint az euróban számolt adatokból számolva.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a külkereskedelmi adatok igen kedvezőek a második negyedéves GDP adatok pénteki megjelenése előtt: szerinte ez alapján nem kizárt, hogy a GDP növekedés újra pozitív meglepetést okoz. Az elemző szerint azonban az adatok nem csupán az olajárak zuhanása miatti cserearány javulást, hanem a kivitel érdemi felfutását is mutatják. Ez utóbbi részben az európai konjunktúra élénkülésének, nagyrészt azonban az újabb autóipari és más iparágak kapacitásnöveléseinek köszönhető – hangsúlyozta Suppan.

Úgy véli: a külkereskedelmi kilátások továbbra is kedvezőek, mivel a tavalyinál gyengébb euró, a jóval alacsonyabb olajárak és az EKB mennyiségi lazítása pozitív hatással lehetnek az európai konjunktúrára, így élénkülhet a külső kereslet, ami ellensúlyozhatja a belső kereslet importnövelő hatását.

A tavalyi 6,4 milliárd után idén 8,5 milliárd euró közelébe ugorhat a külkereskedelmi többlet, mivel a háztartási fogyasztás gyorsuló növekedésének importnövelő hatását ellensúlyozhatja az olaj- és energiaárak meredek zuhanása is. Ez igen jelentős mértékben javítja a cserearányt, mivel az alacsonyabb olaj- és energiaárak akár 2-2,5 milliárd euróval csökkenthetik az energiaimport értékét. Az elemző szerint a várhatóan látványosan tovább javuló külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg hatására a forint erősödésére számítunk középtávon.