A határellenőrzések visszaállítása rosszul érinthetné az autógyárakat

A gazdasági növekedés húzóerejének számító ipari termelés lendülete kezd kifulladni. Júliusban mindössze 3,4 százalékkal nőtt az ipar, munkanappal igazított adatok alapján az előző év azonos időszakához képest, ami jóval lassabb az előző hónapokban látott 6–9 százalék közötti növekedésnél. Ilyen alacsony ütemre az előző év októbere óta nem volt példa, igaz, az ipari termelés növekedésének lassulásában fontos szerepet játszott az is, hogy tavaly júliusban két számjegyű bővülést láthattunk. Noha a bázishatás fontos szerepet játszott a lassulásban, az autógyártáson kívül nincs igazi húzóereje az iparnak.

Az ipari export 4,6 százalékkal növekedett, amiben fontos szerepet játszott, hogy a Magyarországon gyártott autókra óriási a kereslet. Az autóexport 12 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, így a járműexport már a teljes kivitel negyven százalékát teszi ki. A második legnagyobb alág, az elektronika kivitele 1,8 százalékkal csökkent. A belföldi értékesítés jóval lassabb ütemben (1,5 százalék) nőtt az exportnál. Az értékesítést a feldolgozóipar eladásainak 5,6 százalékos növekedése húzta fel.

A feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) alapján nem számíthatunk arra, hogy az év első felében látott dinamikus növekedés visszatérne a következő hónapokban. Júliusban 50 pontra esett a BMI az előző havi 54,9-ről, ami előrevetítette az ipar lassulását. Augusztusban ugyan 50,7 pontra emelkedett az index, de az emelkedés nem olyan nagymértékű, hogy a feldolgozóipar érdemi új lendületéről árulkodna. (A BMI 50 pont feletti értéke növekedésre utal, alatta viszont visszaesést jelez.)

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint viszont a növekedés továbbra is egészséges szerkezetű, mert a feldolgozóipar tizenhárom alága közül négy kivételével mindegyikben bővülést mértek júliusban. A KSH visszaesést mért a papírgyártásnál és a nyomdai tevékenységnél, a kokszgyártásnál, kőolaj-feldolgozásnál, az elektronikában, valamint a gépi berendezések gyártásánál is. Ezek közül a nagyobb súlyú elektronika 2, a gépek gyártása viszont közel 20 százalékkal zuhant. „Egy ideig sokan azt gondolták, hogy az elektronika évekig tartó visszaesés után magára fog találni, most azonban az látszik, hogy még mindig nem értük el a mélypontot” – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza.

A gumi- és műanyaggyártás 14 százalékkal nőtt, amit nagymértékben támogatott, hogy a járműgyártás 15,3 százalékkal bővült. Ez utóbbi már közel egyharmados súlyú az egész termelésben. A fémalapanyag és fémfeldolgozás ágazat 2,2, az élelmiszeripar 1,7 százalékkal nőtt.

Az elmúlt hónapban egy újabb kockázat kezdett kirajzolódni a kínai gazdaság lassulásával és az európai konjunktúrával kapcsolatos problémák mellett, ez pedig a migráció miatti határellenőrzések részleges visszaállítása. „Lehet baj abból, ha visszaállítják a határellenőrzést az Európai Unión belül” – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza úgy látja, ha a határellenőrzés egy hónapoig fennmarad a schengeni övezeten belül, az lassíthatja az ipari termelést és az export növekedését is. Szerinte nem lesz jelentős a hatás, de a GDP-növekedésben is látszódhat negyedéves alapon.

Nőtt az eurózóna ipara

Júliusban 0,6 százalékkal nőtt az euróövezet ipari termelése az előző havihoz képest szezonálisan kiigazítva, az Európai Unióban pedig 0,3 százalékos volt az emelkedés – jelentette az Eurostat. (Magyarországon havi alapon 0,7 százalékos visszaesést mért a KSH.) Az ipari termelés legnagyobb mértékű havi növekedését Írországban (7,2 százalék), Görögországban (4,3 százalék), Horvátországban (3,6 százalék) mérték. A legnagyobbat a dán (4,6 százalék), a svéd (2,1 százalék) és a máltai (1,8 százalék) ipari termelés csökkent éves alapon.

A cégek úgy tervezték meg a termelésüket a schengeni övezeten belül, hogy nincsenek határok, ezért nem is készleteznek igazán, ha pedig nem érnek időben a kamionok a gyárakhoz, akkor készlethiány léphet fel, magyarázta az elemző, aki szerint az autóipart – ami a magyar gazdaság húzóereje – ez különösen érzékenyen érintheti. Nemcsak a gyárakat és az összeszerelő üzemeket, hanem a beszállítók teljesítményét is negatívan befolyásolhatja a határellenőrzés, ami miatt megakadhat a termelés.

Augusztusban azonban ez a probléma még nem jelentkezett. A Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelte, hogy a nyugat-európai autóértékesítések az év nyolcadik hónapjában 9,6 százalékkal emelkedtek, ami valószínűsíthetően továbbgyűrűzik a hazai autóiparba is. Szintén az ipari kibocsátás növekedését segítheti, hogy a kis- és középvállalkozások számára júliustól elérhető EU-támogatások egy része termelési kapacitásbővítésre fordítható – írta a gazdasági tárca. Szerintük a rendelési adatok is a kedvező folyamatok fennmaradását támasztják alá, igaz, elemzők szerint a megrendelések nem alakultak olyan jól, mint korábban. A feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,1 százalékkal emelkedett. Az új belföldi rendelések 11,1, az új exportrendelések 0,8 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány volumene 11,1 százalékkal meghaladta a tavaly júliusit.

„Az augusztus gyenge lehet, mert akkor az autógyárak nem szoktak termelni, ezt azonban egy erősebb ősz követheti, amikor jóval gyorsabb növekedést láthatunk majd az iparban” – vélekedett Németh Dávid. A szakértő kiemelte, hogy decemberben az év végi gyárleállások miatt lassulhat újra az ipar lendülete. A K&H szakértője az év egészére 6,5–7 százalék közötti növekedést vár az iparban.