A multik dominálják a kivitelt

A magyar exportszerkezetet az elmúlt tíz évben a külföldi nagyvállalatok határozták meg, és ebben most sincs változás – mondta a Világgazdaságnak Palócz Éva. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója szerint regionálisan és termékszerkezetben is a multik dominálnak, akik az export túlnyomó részét adják.

Az import közel 75, az export majdnem 85 százalékát a közepes és nagy forgalmazók bonyolították tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A nagyvállalati dominancia nagyon jelentős: a behozatalban 57, a kivitelben majdnem 70 százalék a részesedésük.

A behozatalban a kis cégek jelenléte valamivel erősebb, mint a kivitelben: a mikro- és a kisvállalkozások aránya az importban 10-10 százalék, az exportban 5, illetve 7 százalékos. A darabszámot tekintve a kép fordított: az importáló és exportáló vállalatok majdnem 90 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás volt tavaly, miközben a közepes cégek 6, a nagyok pedig 2 százalékos súllyal szerepelnek a statisztikában. (A cégek közel 2 százalékának a létszáma nem ismert.) Vagyis: a sok kisvállalat a forgalomból nagyon alacsony részt képes kihasítani.

Nem meglepő az export koncentráltsága, hiszen az iparban hasonló a helyzet. Az ipari kibocsátásból 70 százalékot kihasító, 249 főnél nagyobb létszámmal működő nagyvállalatok termelése összesen 416 cég teljesítményéből származik. Ez az összes ipari vállalkozás 0,6 százalékát adja. Ezzel szemben az ipari termeléshez közel 5 százalékkal hozzájáruló 5 fő alatti kisvállalkozások az összes ipari szervezet több mint négyötödét (több mint 60 ezer vállalat) képviselik.

A kormány azt szeretné elérni, ha több exportáló kkv lenne, ami komoly kihívás. „A kereskedelemdiplomácia nagyon fontos eszköz, de ettől még nem lesz export, ez csak a lehetőséget adja meg. A kivitel leginkább a nagy cégek exportirányától függ” – emelte ki Palócz Éva. Szerinte ennek ellenére támogatandó a kormány azon célja, hogy a kkv-knak nagyobb terük legyen az exportban. Ezt azonban nem keleten vagy délen kell keresni, hanem a környező országokban – mondta a kutató, rámutatva, hogy ez a térség a magyar cégek természetes exportterepe. Szlovákiában, Romániában vagy Szerbiában jellemzően még a nyelvi nehézségek sem jelentenek gondot. „A gazdasági teljesítményre is hat a jó viszony fenntartása ezekkel az országokkal” – fejtette ki.

A külkereskedelemben részt vevő vállalkozások száma 2014-ben megközelítette a 85 ezret, ennek 78 százaléka hazai tulajdonban van, 12 százalékuk külföldi, 10 százaléknyi cég tulajdonosa ismeretlen. A hazai tulajdonú vállalatok közül 5 százalék csak importál, miközben 2,4 százalék csak exportál – utóbbi vállalatok lehetnek azok, amelyek a termékeik kiviteléhez nem használnak importot, vagyis tisztán hazai alapanyagokból gyártanak, és a terméket képesek külpiacra vinni. Az egyszerre exportáló és importáló vállalatok között 70 százalék feletti a külföldiek súlya.

Az összes forgalom megoszlását figyelembe véve az első száz forgalmazó importja meghaladja az összes behozatal felét, exportban már az első ötven forgalmazónál jelentkezik ez az arány. Az első ezer importőr a behozatal 83, az első ötszáz exportőr viszont már a kivitel 90 százalékáért felel – vagyis a jellemzően kisebb cégek a maradék tíz százalékon osztoznak –, tehát a kivitel markánsan koncentráltabb a behozatalnál.