Dollárszázmilliókat visznek a perek

Összesen 415 millió dollárba kerülhet a nagy amerikai technológiai cégeknek az a titkos megállapodás, amelynek értelmében nem csábítottak el egymástól munkatársakat magasabb fizetéssel. Több mint 64 ezer egykori és jelenlegi dolgozó indított csoportos pert hét társaság ellen, mivel a közöttük létrejött egyezség rontotta alkupozícióikat, csökkentette a mobilitásukat és végső soron a jövedelmüket. ű

A még 2011-ben indult eljárás alapját az érintett vállalkozások vezetői közötti levelezés adta. Ezek között szerepelt egy olyan üzenet is, amelyet Steve Jobs, az Apple egykori vezetője írt Eric Schmidtnek, a Google akkor vezetőjének, felróva neki, hogy rengeteg munkatársukat csábították el, és változtasson ezen a gyakorlaton.

Az ügyet eredetileg a Lucasfilm egyik szoftvermérnöke robbantotta ki, és a Pixar, az Intuit, az Adobe, az Apple, a Google és az Intel voltak az érintett cégek. A hét társaság közül a Lucasfilm, a Pixar és az Intuit már korábban megállapodtak a munkavállalókkal, összesen 20 millió dollárt fizetve.

A másik négy vállalat a múlt évben már tett egy 324,5 millió dolláros ajánlatot a probléma rendezésére, az ügyben eljáró bíró, Lucy Koh azonban visszautasította azt, mivel túl kevésnek találta a felajánlott összeget. A múlt héten azonban jóváhagyta az újabb, 415 millió dollárról – átszámítva közel 120 milliárd forintról – szóló javaslatot. Ez azt jelenti, hogy az adók és egyéb kötelezettségek levonása nélkül a perben érintett több mint 64 ezer ember fejenként közel 6500 dollárt – átszámítva csaknem 2 millió forintot – kap. Figyelembe véve a megegyezést megkötő négy társaság pénzügyi helyzetét, a kialkudott összeg kifizetése nem okoz számukra komoly kihívást, ugyanakkor ez a döntés jó figyelmeztetés lehet más szektorok szereplői számára is.

A bérkorlátozásra vonatkozó titkos alku miatt indult csoportos per ráadásul igen rosszul jött a technológiai vállalatoknak, amelyek az elmúlt hónapokban egymást túllicitálva vezettek be a munkavállalóik elégedettségét növelő, ezzel együtt pedig megtartásuk esélyeit növelő intézkedéseket.

A több száz millió dolláros fizetési kötelezettséggel sújtott cégeknél is nehezebb helyzetbe kerülhet az Uber, amennyiben sikerre viszik ellene azt a pert, amelynek tétje, hogy a társaság alkalmazottjainak kell-e tekinteni a szolgáltatásban közreműködő sofőröket. Az ügy még júniusban kezdődött, amikor a Kaliforniai Munkaügyi Bizottság igennel válaszolt erre a kérdésre egy sofőr beadványa nyomán, aki a céggel támadt vitája miatt fordult a szervezethez. Az Uber természetesen fellebbezett a döntés ellen. Közben azonban egy amerikai bíróság engedélyezte, hogy a társasággal szerződésben álló autósok – akikkel úgy bánnak, mintha alkalmazottak lennének, az ezzel a státusszal járó juttatásokat azonban nem kapják meg, – csoportos pert indítsanak. Amennyiben sikerrel járnak, az akár 160 ezer embert is érinthet az Egyesült Államokban. Nem is beszélve arról, mennyire megnehezíti majd a társaság helyzetét, ha egyszerre ennyi alkalmazottat kell kezelnie.

Az Uber még küzd, a Sony Pictures azonban már megadta magát, az utóbbi idők egyik legnagyobb botrányt kavaró adatlopásában érintett cég ugyanis szeptember elején megegyezett azokkal az egykori alkalmazottakkal, akik adataiknak a nyilvánosságra kerülése miatt perelték be a vállalatot. Hekkerek még 2014 novemberében törtek be a Sony Pictures rendszerébe, és számos bizalmas információt, belső levelezést szereztek meg. Az ügy hatalmas károkat okozott a vállalatnak, a társaságot azóta elhagyó munkavállalók pedig azzal az indokkal indítottak eljárást, hogy a vállalat érzékeny adatokat kezelt felelőtlenül. Azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy az ügyben érintett egykori munkatársaknak mennyit fizet a Sony Pictures.