Megmenthető lenne ezer stroke-os beteg

Volna még mit javítani az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságán. Édes István, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai Intézetének vezetője szerint finomhangolással, új protokollok bevezetésével további életeket lehetne megmenteni.

Európában a nők és a férfiak körében is a vezető halálokok között szerepelnek például a stroke különböző fajtái. A WHO szerint ez a betegség a férfiak 10, a nők 15 százalékának haláláért felelős, és az OECD adatai szerint ez EU-ban a vérzéses stroke (azaz amikor egy agyi ér megrepedése okozza a betegséget) a diagnosztizált esetek 23,5 százalékában végződik halállal, az ischaemiás stroke (azaz amikor egy vérrög elzárja valamely agyi eret) esetében ez az arány 8,8 százalék. Magyarországon mindkét szám átlag fölötti – a vérzéses stroke esetében 40,5 százalék, az ischaemiás stroke esetében pedig 9,6 százalék. A stroke miatti halál a nők körében négyszer, a férfiaknál hatszor magasabb a nyugat-európai átlagnál az 55 évnél fiatalabb korcsoportban.

Az agyi érelzáródás megnyitására használt rutineljárás, a mechanikus trombektómia eredményességét több nemzetközi vizsgálat is bizonyította. Az eljárás elsősorban azoknál alkalmazható, akiknél a vérrög a koponyán belüli nagy ütőerek kezdeti szakaszát zárja el. Ám 4,5 órán túl a beavatkozás eredményessége jelentősen csökken. „Magyarországon évente körülbelül ezer-ezerötszáz beteg alkalmas erre a beavatkozásra, ennyi agyi főverőér-elzáródás történik. Jelenleg viszont csak öt centrumban – a budapesti OKITI-ben, Miskolcon, Kaposváron, Pécsett és Debrecenben – végeznek mechanikus trombektómiát. Ezzel évente mindössze 90-100 beteget tudnak megmenteni, mert az eljárást egy 2013-ban megjelent képzési feltétel szerint jelenleg tudomásom szerint mindössze nyolc neurológus szakorvos végezheti el, akik közül azonban ténylegesen csupán hatan látnak el ilyen betegeket” – mondta a Világgazdaságnak Édes István.

"Csak a szakorvosi létszám megötszörözésével és a kezelőközpontok számának növelésével lehetne biztosítani, hogy a betegek döntő többsége kezelést kapjon a kritikus 3-5 órán belül” – tette hozzá az intézetvezető. Országos szinten legalább húsz-harminc szakemberre lenne szükség, ezért érdemes volna megfontolni a kardiológusok bevonását a szakképzésbe és a kezelések végzésébe. Ehhez azonban módosítani kellene a már említett szabályozást. Édes István szerint évente így akár ezerrel is csökkenhetne az elhunytak száma.