BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem tudni, miből tüntetik el a 15 milliárdos BKV-lyukat

Vélhetően újra a kormányzatnak kell a zsebébe nyúlnia, hogy a jövőben se legyen veszélyben a BKV működése. Még kérdés, hogy miként sikerül betömni a 15 milliárd forintos lyukat. A tárgyalások rövidesen folytatódnak.

Továbbra is 15 milliárd forintos lyuk tátong a budapesti közlekedés, leginkább a BKV idei finanszírozásán, és egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt miként tüntetik el. Vélhetően a korábbi gyakorlathoz hasonlóan idén is az államnak kell a zsebébe nyúlnia ahhoz, hogy ne legyen fennakadás a közlekedési társaság működésében.

A Világgazdaság értesülése szerint még szeptemberben újra megkezdődnek azok a tárgyalások a Fővárosi Önkormányzat és a kormányzat között, amelyeknek témája épp a BKV Zrt. hosszú távú finanszírozása, de amelyeken várhatóan megoldást keresnek az említett 15 milliárdos forráshiányra is.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. a fővárosi közlekedési szolgáltatások megrendelőjeként nagyságrendileg körülbelül 145 milliárd forintot fordít a budapesti közlekedésre. Ebből a legnagyobb részt a BKV-ra költi, de ott vannak még ezen a listán a kisebb operátorok, alvállalkozók is, az ő kifizetéseiket azonban szorosabb szereződés köti. Forráshiány esetén őket várhatóan előrébb sorolják, így a sor végére a BKV kerül.

„A jóváhagyott üzleti tervben a BKV Zrt. 119,2 milliárd forint 2015-ös kompenzációs díjra jogosult, melynek időarányos részét a BKK Zrt. eddig maradéktalanul folyósította” – válaszolta lapunknak a közlekedési társaság. A BKV legnagyobb, mintegy 95 százalékos bevételi forrása épp a BKK-tól kapott összeg. (Ez utóbbi cégnél, és nem a BKV-nál jelenik meg többek között a menetdíjbevétel is). Így ha ennek akár egy töredéke is hiányzik, az komoly gondot jelent a társaság finanszírozásában.

Jelenleg azonban még nincs gond a BKV finanszírozásával, csak az a kérdés, hogy ez így lesz-e az év végéig is. A probléma elkerüléséhez pedig az kell, hogy a BKK-nak rendelkezésére álljon a teljes mintegy 145 milliárd forintos keret, amiben egyelőre lyuk van. A cégeket jól ismerő szakértők szerint ennek nem az alultervezés áll a hátterében, hanem például az a körülmény, miszerint a főváros éves szinten körülbelül 11 milliárd forintot veszít azon, hogy közlekedési szolgáltatásokat (HÉV, autóbusz) nyújt az agglomerációban. Ha tehát a fővárosnak sikerülne megállapodnia az agglomerációs önkormányzatokkal, akkor az említett 15 milliárd forint már 11 milliárddal csökkenne. Ennek jelenleg kicsi a valószínűsége, így minden bizonnyal az állami büdzséből pótolják majd az utolsó pillanatban a hiányzó pénzt. Ez nem lenne egyedi, hisz az elmúlt évben is plusz 9 milliárd forinttal „segítette ki” az állam a BKV-t, ami az M4-es metró pluszforrásait is fedezte. Idén pedig a BKV 52 milliárd forintos hitelét vállalta át az állam.

Mindeközben a BKV „jobban teljesít”. Idén az első hat hónapban a BKV Zrt. üzemi szintű bevétele 71,2 milliárd forint volt, ami hat százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét – válaszolta a Világgazdaságnak a BKV. A BKV-társaság üzemi szintű ráfordításainak értéke idén az év első felében összesen 71,2 milliárd forint volt – közölte a cég, amely ugyanakkor nem részletezte, hogy mi áll a bázishoz képesti 4,6 százalékos emelkedés mögött.

Ezt a tételt viszont alapvetően a személyi, illetve az anyagi ráfordítások befolyásolják: információink szerint pedig ez utóbbinak volt szerepe a változásban, mégpedig az M4-es metró működési költségei emelték meg a ráfordításokat.

Mindenesetre – az aktivált saját teljesítményt is figyelembe véve – a BKV Zrt. egymilliárd forintot meghaladó üzemi eredményt ért el az év első hat hónapjában, ami 254 millió forintos növekedést mutat az előző évhez képest. A társaság adózás előtti eredménye pedig kiugróan magas, ezt persze nagymértékben befolyásolta az említett adósságkonszolidáció, amelynek köszönhetően a BKV Zrt.-nek a korábbi időszakokban felhalmozott hitelállománya megszűnt, s ez jelentős mértékben hozzájárul a gazdálkodási és likviditási egyensúly fenntartásához.

Javuló számok

A közlekedési társaság a 2012-től 2015-ig terjedő időszakban összességében több mint 60 milliárd forintot takarított meg hatékonyságjavító intézkedéseivel, üzemi eredménye 2010-től pozitív, 2014-ben pedig már 246 millió forint adózás előtti eredményt mutat.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.