Lázár csalódott az agráriumban

Átfogó vizsgálatot rendelt el Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az állami erdészeteknél, miután a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése visszaélésekre utal hat átvilágított erdőgazdaságnál – írta a Magyar Idők című napilap. A miniszter különben a parlament mezőgazdasági bizottságának legutóbbi ülésén már jelezte a gondokat. Azt mondta: az állam eladta az összes mezőgazdasági cégét, már nem gazdálkodik, mert nem tudott gazdálkodni. A Fidesz-kormány alatt a fideszes, korábban meg a szocialista cégvezetés lopta-csalta szét az állami mezőgazdasági cégeket.

A Kehi vizsgálata szerint a közel egymillió hektáros állami tulajdonú területen gazdálkodó 22 erdészet közül 6 cég, a Bakonyerdő Zrt., az Egererdő Zrt., a Verga Zrt., a Mecsekerdő Zrt., a Sefag Zrt. és a Zalaerdő Zrt. 2010–2013 közötti gazdálkodására terjedt ki. A jelentés szerint az erdészetek gazdálkodását a szabályozatlanság, a versenyeztetés mellőzése, a tulajdonosi érdekek háttérbe szorulása, az átláthatatlan gazdálkodás és a kontroll hiánya jellemezte, kiszervezték az alapvető feladatokat, előnytelen szerződéseket kötöttek. Az államnak az erdőterületekből több mint kétszázszor nagyobb bevétele származott volna, ha haszonbérbe adta volna azokat. Az összes, 22 erdészetet nézve sem túl biztató a helyzet, ugyanis a 94 milliárd forint nettó árbevételből adózás után 2,85 milliárd forint nyereséget tudtak kitermelni. Ráadásul 1,7 milliárd forint állami támogatást is kaptak eközben a cégek.

A jelentés több olyan tényt is rögzít, amelyek szerint a társaságok vezetői rosszul gazdálkodtak a vagyonnal. Például kiszervezték az alapfeladataikat, s vállalkozókat bíztak meg fakitermelésre, erdőművelésre, fuvarozásra. A vizsgált időszakban az erdészetek 7,6 milliárd forintot fizettek ki különböző vállalkozásoknak, volt, akinek akár évi 90-100 millió forintot is. A Zalaerdőnél például 406 millió forintos prémiumot kaptak a vállalkozók, mert a vállalt határidőre elvégezték a munkát. A Kehi szerint ráadásul a megbízott cégek az erdészetek által vásárolt gépekkel végezték a munkát. Az erdészeti vezérigazgatóknak évente 8,4 millió forintos prémiumot fizettek, de volt olyan erdészet, ahol 2013-ban 11 millió volt az év végi pluszpénz.

Az észszerűtlen gazdálkodásra hozott példa szerint az ellenőrzött időszakban az Eger­erdő Zrt. a Szalajka-völgyben, Szilvásváradon található, pisztrángtenyésztésre szolgáló tavakat a hozzá tartozó épületekkel és gépekkel évi nettó 800 ezer forintos bérleti díj ellenében adta bérbe egy, a létesítményt már 1990 óta bérlő vállalkozásnak, amelynek éves nettó árbevétele mintegy 65 millió forint, eredménye pedig mintegy 8 millió volt ebben az időszakban. A cégek a lakossági árnál 1300-2200 forinttal olcsóbban adták a fát az erőműveknek, s a szállítást is az erdészet állta. A Sefag Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. a tűzifa mellett aprítékot, ipari tüzelőanyagot is értékesített az erőműveknek. A Sefag Zrt. mintegy 150 millió, a Mecsekerdő Zrt. mintegy 15 millió bevételtől esett el, mert az apríték egy részét úgy értékesítették, hogy az alapanyagot először eladták egy vállalkozásnak, majd a kész aprítékot visszavásárolták, és azt adták tovább az erőműnek.

Attól kezdve mesterséges körülmények létrehozásának kell tekinteni, ha pályázati részvételi feltételként három vagy több, közeli hozzátartozónak nem minősülő személy ugyanazt az ingatlant jelölte meg életvitelszerű tartózkodási helyként. Így teremtettek jogi alapot arra, hogy a korábban nem tapasztalt mértékű „mesterséges körülmények megteremtésére irányuló” próbálkozásokat, vagyis az egyértelműen csalást elkövető pályázókat kiszűrhessék – közölte a Miniszterelnökég. A pályázatokat kezelő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) összesen 393 olyan ügyfélre bukkant, akik közül hárman vagy többen közös tartózkodási helyet jelöltek meg. Még nem tudni, hány esetben igazolódik be a gyanú. A Miniszterelnökség választ ígért lapunknak az ügyben, amint be tud számolni a vizsgálat ereményéről.

Attól kezdve mesterséges körülmények létrehozásának kell tekinteni, ha pályázati részvételi feltételként három vagy több, közeli hozzátartozónak nem minősülő személy ugyanazt az ingatlant jelölte meg életvitelszerű tartózkodási helyként. Így teremtettek jogi alapot arra, hogy a korábban nem tapasztalt mértékű „mesterséges körülmények megteremtésére irányuló” próbálkozásokat, vagyis az egyértelműen csalást elkövető pályázókat kiszűrhessék – közölte a Miniszterelnökég. A pályázatokat kezelő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) összesen 393 olyan ügyfélre bukkant, akik közül hárman vagy többen közös tartózkodási helyet jelöltek meg. Még nem tudni, hány esetben igazolódik be a gyanú. A Miniszterelnökség választ ígért lapunknak az ügyben, amint be tud számolni a vizsgálat ereményéről.-->