Perzselő forróságra és pusztító áradásokra figyelmeztetnek a tudósok

Az Egyenlítő csendes-óceáni térségében váratlanul és erősen felmelegedő vízfelszín, majd az ezt követő víz- és széláramlatok által elindított láncreakció szűk egy évre gyökeresen átalakítja az időjárási viszonyokat.

Az 1950 óta folytatott mérések szerint már most látható, hogy a hamarosan beköszöntő El NiÑo dobogós helyen lesz, ami az áltata okozott károkat illeti. Október első hetében az óceán vízhőmérsékleti átlaga az ilyenkor szokásosnál már 2,4 fokkal volt magasabb, az El NiÑo kialakulásához pedig ausztrál kutatók szerint 0,8 fokos plusz is elegendő. Területenként eltérő erősségű és súlyú hatások érik majd az egyes kontinenseket, de ezeket a globalizáció következtében mindenki megérzi majd – vagy fizikailag, vagy a pénztárcáján, az egyes mezőgazdasági termékek, nyersanyagok drasztikus drágulásán keresztül.

A globális felmelegedés miatt egyre súlyosabb természeti katasztrófákat okozó El Ninót megakadályozni nem lehet, legfeljebb felkészülni rá. Ráadásul a nyomában járó gyilkos szárazság a világ elmaradottabb térségeit érinti, így Dél-Amerika nyugati felét, Nyugat-Afrikát, Délkelet-Ázsiát, valamint a sorba nem illő Ausztráliát. A másik véglet, a monszunszerű esőzések, amelyek a négy éve aszály sújtotta Kaliforniától Texason át Floridáig húzódó összefüggő láncolatot alkotnak, áradásokhoz vezetnek. Kelet-Afrikában is intenzív esőzések várhatók.

Európát és az Egyesült Államok legnagyobb részét elkerüli az El NiÑo, sőt paradox módon Amerika még profitál is abból, hogy a hurrikánszezon ilyenkor sokkal enyhébb lesz. Kínában és Japánban az enyhébb tél akár segítheti a gazdaság növekedését.

A Bloomberg helyzetjelentése szerint Vietnamban már tombol a szárazság, a víztározók csak kétharmadig vannak tele. A mostani idényt még átvészelik, de az El NiÑo miatt élelmiszerhiánnyal fenyegető, katasztrofális helyzet alakulhat ki a térség rizstermesztő országaiban. Indonézia szigetvilágában a kakaó- és kávétermést is tönkreteszi a szárazság. Rengeteg függ attól, hogy az időjárási sokkhatás mely vegetációs szakaszban éri a haszonnövényt, ha már kellően megerősödött, akkor meg is menekülhet.

Kenyában például a mostani szárazság megtizedelte a teaültetvényeket, ott áldásként tekinthetnek az esőt hozó El Ninóra. A globális kakaótermés öt százalékkal csökkenhet, de amíg az indonéziai és a nyugat-afrikai ültetvényeken az aszály veszélyezteti a termést, addig Brazíliában a kedvezőbb körülményeknek köszönhetően pótolni tudják a kiesett mennyiség egy részét. Hasonló a helyzet a kávénál, ott Indonézia helyére dél-amerikai szállítók lépnek.

A jövő évi floridai narancstermés az esőzések miatt törvényszerűen elszaporodó kártevők miatt az utóbbi 52 év leggyengébbike lehet az amerikai kutatók szerint. A felmelegedett tenger miatti halpusztulás és migráció következtében halászok tömegei vesztik el megélhetési forrásukat, a halevő madarak pedig táplálékukat. Turistacélpontok néptelednek el, s az El NiÑo jó eséllyel véget vethet az utóbbi éveket jellemző alacsony világpiaci áraknak, ám az egyes termények drágulásának mértéke reálisan egyelőre nehezen becsülhető.

A Kisded

Az óceán karácsonyt megelőző felmelegedésére perui halászok figyeltek fel a 1600-as években, a jelenséget a Jézus születésnapjának tiszteletére El NiÑónak, azaz „a Kisdednek” nevezték el. A Kisded azonban elképesztő pusztításokat végzett. Eddigi legrombolóbb év­ada 1918–19-ben volt, Indiában mindent felperzselt a forróság, éhínség tört ki, és a világon végigsöprő első influenzajárvány is innen eredt. A jelenséget 1950 óta követik folyamatosan a tudósok, azóta az 1982–83-as és az 1997–98-as szezon volt a legpusztítóbb.