Duplán fizethet Simicska

A „piszkos tizenkettő” néven emlegetett gazdálkodói kör, vagyis a jó másfél évtizede az első Orbán-kormány által privatizált mintagazdaságok jelenlegi művelői olyan szerződésekkel rendelkeznek, amelyek a bérleti jogot hosszú időre, évtizedekre biztosítják, ám a bérleti díjak időszakos felülvizsgálatára lehetőséget adnak.

Az érintett agrárcégek, amelyek különböző összeolvadások és akvizíciók révén ma már nincsenek tizenketten, csak feleennyien, a bérleti jogot 2001-ben ötven évre kapták meg, vagyis az még így is csak évtizedek múlva, 2051-ben jár le. Az akkori szerződések másik nagy előnye az alacsony, piaci ár alatt meghatározott bérleti díj volt. Ezek a díjak most 24-25 ezer forint körül mozognak, míg a piaci árképzés az ország egyes részein eltérő ugyan, de jellemzően 50-60 ezer forint között található.

A kedvező bérleti díjak lényeges versenyelőnyt biztosítottak az érintett – egyébként magas színvonalon gazdálkodó – vállalkozásoknak. A szerződések egyik kitétele azonban kimondja, hogy kétévente a bérleti díj felülvizsgálható, a mindenkori tulajdonos tehát előállhat újabb ajánlattal. A szerződés megkötésekor az állam volt a tulajdonos, ahogy ma is az, ám ez az állami földprivatizáció révén hamar megváltozhat.

Mint azt lapunk korábban megírta, a bérleti díjak változása miatt joggal aggódhat a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségében lévő több cég is, így a Mezort-csoporthoz tartozó mosonmagyaróvári Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. A szóban forgó cégek által bérelt földeket az első körben hirdették meg árverésre, az egyébként kiváló minőségű nyugat-magyarországi területekre már november közepén indulhat a licit.

Mint az a sajtóban a napokban megjelent, Csányi Sándor ugyanakkor efelől nyugodtan alhat: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) nem hirdette meg árverésre azokat a földeket, amelyeket az OTP elnök-vezérigazgató cégei, a Baranya megyei Bólyi Zrt. és a Somogy megyei Dalmand Zrt. használnak.

Az alapképlet azonban Simicska és a többi hasonló bérlő esetében is várhatóan ugyanaz lesz: a cégeik által használt földeket bárki vásárolja is meg az árverések végeztével, a vevő közgazdaságilag – és sokak szerint politikailag is – úgy jár el racionálisan, ha emelni kívánja a bérleti díjakat. Az erre kétévente lehetőséget adó szerződéses kitétel nem jelöl meg felső összeghatárt vagy sávokat.

A várakozások szerint tehát Simicska és Nyerges a cégeiken keresztül használt termőterületért hamarosan piaci árat lesz kénytelen fizetni, az összeg nagyjából a duplája lesz annak, mint amennyit most fizetnek az államnak bérleti díj gyanánt.

Bíróság dönthet

A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az új bérleti díjnak a piaci árakhoz kell közelítenie. Elvileg elképzelhető ugyan, hogy egy-egy túlságosan mohó új tulajdonos hektáronként 100, esetleg 150 ezer forintos, vagyis irreálisan magas bérleti díjat szeretne kikötni, az eddigi bérlők azonban az ilyen próbálkozásokat bíróságokon támadhatják meg – hívta fel a figyelmet Raskó György. Az agrárközgazdász szerint ezt a potenciális vevők is tudják, ezért nagyon elrugaszkodott árakkal nem állhatnak elő, a várakozások szerint azonban így is sok vita és nem egy per lesz majd. A bíróságok a helyileg érvényes piaci bérleti díjakhoz igazodhatnak majd az ilyen jogvitákban, támpontot az ezen díjakról vezetett pontos nyilvántartások adnak. Per esetén tehát valószínűleg a piaci ár körüli bérleti díjra kötelezi a feleket a bíróság. Ha az új tulajdonos tehát eleve ilyet köt ki, akkor a bérlők, még ha fogcsikorgatva is, de bizonyára elfogadják a megváltozott feltételeket – véli Raskó.