Kevesebb lakásépítés

Csaknem tíz százalékkal kevesebb – összesen 4675 – lakás épült idén az első három negyedévben, mint 2014 hasonló időszakában. Budapesten ennél is nagyobb mértékben, 21 százalékkal csökkent ugyanez a szám, míg a vidéki városokban 15 százalékkal emelkedett – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adataiból.

A magánszemélyek által épített lakások száma 61-ről 58 százalékra csökkent. Mindeközben a tavalyi, közel hétezres szintről csaknem 25 százalékkal, 8616-ra emelkedett a kiadott építési engedélyek száma országosan, Budapesten pedig 73 százalékos ugrást regisztrált a statisztikai hivatal. Ugyanez a szám a nem lakóépületek esetében mintegy 15 százalékkal csökkent.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint idén a tavalyinál is kevesebb új lakás készülhet el – erre utalnak legalábbis az időarányos adatok. Magyarországon 2013-ban mintegy 7300, 2014-ben több mint 8300 új lakást adtak át, az ÉVOSZ erre az évre a kivitelezői rendelésállomány és a kiadott építési engedélyek száma alapján körülbelül 9500-zat becsült. „Miközben a kiadott lakásépítési engedélyek száma hónapok óta nő, a használatba vett új lakásoké csökken” – hívta fel a figyelmet egy ellentmondásra Koji László.

Szerinte ennek egyik oka, hogy az önkormányzatok magas építményadókat vetettek ki, ezért gyakran előfordul, hogy az ingatlan elkészül, és a tulajdonosok be is költöznek, de amíg lehet, nem kérik meg a használatbavételi engedélyt, így nem kell építményadót fizetniük. Az első fél évben valamivel több mint kétezer lakás épült értékesítési céllal, ez megegyezik a 2014-es értékkel, az újlakás-eladások száma ugyanakkor nem érte el a 800-at, azaz bár több a kiadott építési engedély, fordulatnak koránt sincs jele a piacon. Koji László úgy véli, továbbra sem megoldott a lakossági újlakás-építés finanszírozása, ezért is érkeznek a lehangoló statisztikák. Áfacsökkentésre és 3-4 százalék közötti kamatozású, hosszú távú, forintalapú lakáskölcsönökre volna szükség.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) az adatok közzétételét követően ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő években minél több olyan európai uniós forrásra volna szükség, amely felhasználható energetikai célú felújításokra, energiahatékony építésekre és közösségi bérlakások építésére. Épületenergetikai célú építésre és felújításra az Európai Beruházási Bank (EIB) forrásai is bevonhatók lennének, ezekkel költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forintalapon, hosszú távú lakáshitel bevezetése is lehetséges lenne.

Óvatosak a felújítást tervezők

Lassan ugyan, de nő a lakásépítést vagy -vásárlást tervező háztartások száma a GKI lakossági felmérése szerint. Míg idén az első negyedévben ezerből csupán 7, a másodikban már 12, a negyedikben pedig 15 válaszadó tervezett építkezést vagy vásárlást biztosan. Felújításra és bővítésre január–márciusban ezerből még csak 23-an, év végén viszont már 37-en vállalkoznak. Az elmúlt hét évben a lakásépítést vagy -vásárlást tervezők száma 2008-ban volt a legmagasabb. A válság kitörése után jelentősen visszaestek a számok, a mélypont 2011-ben érkezett el.