Megállapodás nélkül a városhatárig közlekednének a BKV járatai

A főváros szolgáltatási kötelezettsége ugyanis a városhatárig tart, és a város csak annyi szolgáltatást rendelhet meg a közlekedési társaságtól, amennyire fedezete van – ezért nem tekinti zsarolásnak Tarlós a járatok esetleges rövidítését.    

A főpolgármester szerint az államnak finanszíroznia kellene a BKV nem kötelezően vállalt feladataiból eredő, évente összesen mintegy 31,4 milliárd forintos kiadásait, amelyek az agglomerációs közlekedés biztosításából, valamint az állam által adott díjkedvezményekből erednek. Az agglomerációs járatok működtetésének vesztesége évente 11,7 milliárd forint: a buszok üzemeltetése 8,5 milliárd forintjába van a BKV-nak, míg a HÉV-ek 7,4 milliárdot emésztenek fel, miközben a cégnek 4,2 milliárd forint bevétel keletkezik ezekből a szolgáltatásokból. További 19,7 milliárd forintot tesznek ki az állam által adott, de nem finanszírozott díjkedvezmények.

Egy másik, személyes javaslatát is elmondta a főpolgármester arra az esetre, ha nem születne megállapodás. Eszerint tenni kellene egy próbát: a közszolgáltatások közül a közösségi közlekedést át kellene adni az államnak, amelynek a jelenlegi forrásokból kellene megoldania az üzemeltetést – mondta Tarlós. Egyelőre tehát nem lehet tudni, hogy mikor döntenek a BKV hosszútávú finanszírozásáról.

A legutóbbi kormányülést követő tájékoztatón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kabinet a BKV számára 24 milliárd forint átutalásáról döntött. Ehhez képest a Magyar Államkincstár arról tájékoztatta a főpolgármestert, hogy november 23-ig 22 milliárd forintot utalnak át. Tarlós szerint vélhetően időarányos utalásról lehet szó, és a főpolgármester bízik abban, hogy a fennmaradó kétmilliárd forint is megérkezik idővel. Az említtet 22 milliárd forintnak köszönhetően decemberben és a jövő év első hónapjaiban biztosított a BKV működése – tette hozzá a főpolgármester, aki hozzátette, hogy a BKV nem fog összeomlani, ideiglenesen, végső esetben az önkormányzat hozzányúl ahhoz a pénzhez, amelyet eredetileg az uniós pályázatok önrészére használna fel. 

Az utóbbi időben a sajtóban megjelent, hogy jelentős számú csoportos létszámleépítésre készülne a BKV. Tarlósnak nincsenek ilyen információi – mondta a főpolgármester.

Az M3-as metróvonal infrastruktúra fejlesztéséhez várt uniós támogatásról szóló szerződést is mielőbb alá kellene írnia a fővárosnak a kormánnyal – mondta Tarlós. Ennek hiányában ugyanis nem írhatják ki a kivitelezésre vonatkozó pályázatot. Az önkormányzat a kivitelezési tervek elkészítését előfinanszírozza, az ezzel kapcsolatos pályázat várhatóan még decemberben megjelenik.

A dugódíjról pedig azt mondta lapunk kérdésére Tarlós, hogy azt 2017 január 1-jén technikailag be tudják vezetni. Ehhez azonban a parlamentnek módosítania kellene a bevezetést tiltó jogszabályt. Ezt annak kell kezdeményeznie, aki azt megalkotta – mondat a főpolgármester. Ezt követően, ennek függvényében dönthetnek a zónahatárokról, a díjakról – mondta Tarlós. A dugódíj bevezetésére az előző városvezetés vállalt uniós kötelezettséget az M4-es metró kapcsán. A dugódíj egyébként évente 10-15 milliárd forint bevételt hozna a városnak.