Irán már készül a bővítésre, zuhan az olaj ára

Tizenhárom éve nem látott mélységben is járt az olajár, miután az Irán elleni szankciók szombaton bejelentett feloldása után az egész piac azon aggódott, hogy tovább erősödik a túlkínálat. A félelmeket megerősítette Roknoddin Javadi iráni olajügyi miniszterhelyettes is, aki közölte, országa képes napi 500 ezer hordóval növelni termelését, amint azt kilátásba helyezték a szankciók eltörlése utánra.

A Brent ára 27,67 dollár/hordóig is süllyedt (ez a legalacsonyabb szint 2003 óta), onnan azonban visszakanyarodott, egészen 28,86-ig. Az irányváltást a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) most megjelent havi jelentése magyarázta: eszerint a szervezet arra számít, hogy idén elkezdődik az olajárak erősödése. A következő hat hónapban az OPEC-en kívüli olajtermelők nem fogják tudni fenntartani kitermelési szintjüket az alacsony árak miatt, össztermelésük idén napi 660 ezer hordóval eshet vissza – állítja a szervezet, amely előző havi jelentésében még csak napi 380 ezer hordós termeléscsökkenést jelzett.

Az OPEC, elsősorban Szaúd-Arábia, 2014 nyara óta játszik arra, hogy az olajár alacsonyan tartása mellett is megvédje piaci részesedését, abban bízva, hogy a drágábban kitermelő nem OPEC-országok nem fogják állni a versenyt. Ez a stratégia egyelőre nem jött be, bár az USA palaolaj-ágazatának fejlődése lelassult, számos nagy olajcég pedig kénytelen volt elhalasztani vagy törölni sokmilliárd dolláros fejlesztéseket. Az OPEC ezzel együtt most azt jelzi előre, hogy az USA átlagos kitermelése napi 380 ezerhordóval 13,5 millió hordóra csökken idén, ez lehet a legnagyobb visszaesés a nem OPEC-országok körében. Mérséklődni fog a termelés az Északi-tengeren, Latin-Amerikában és Kanadában is – tette hozzá a jelentés, amelyben nem esik szó az iráni termelésbővítésről.