BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Befektetők pörgetik a fővárosi ingatlanpiacot

Egyelőre nem a CSOK-igénylők, hanem a befektetők mozgatják a lakáspiacot. A növekvő lakásvásárlási szándékon azonban már látszik az állami támogatások hatása.

Nagyfokú érdeklődésen kívül egyelőre semmi kézzelfogható jele a kibővített családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) hatásának a lakáspiacon. A Duna House (DH) legfrissebb elemzése szerint az év első hónapja a szezonalitásnak teljesen megfelelően alakult, mivel januárban csaknem 9000 ezer ingatlan cserélt gazdát az országban, egy százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi szintnél. A regisztrált vásárolni szándékozók száma ugyanakkor 10 százalékkal emelkedett egy év alatt, ami valószínűleg a CSOK-nak köszönhető.

Januárban Budapesten rendkívül magas volt a befektetési céllal vásárlók aránya, minden második adásvétel mögött ilyen szándék állt – derül ki a DH elemzéséből. Ezek a lakások átlagosan 23,5 millió forintért cseréltek gazdát, méretük 56 négyzetméter körüli volt. Az első lakásukat vásárlók aránya 16 százalék volt a fővárosi piacon, ők átlag 45 négyzetméteres lakást vettek 14 millió forint körüli áron. Vidéken a legnépesebb csoport 28 százalékkal a nagyobb lakásba költözőké volt, átlagosan 114 négyzetméteres ingatlant vettek 18,5 millió forintért. A befektetők a második helyen álltak 10,9 milliós átlagárral. Az első lakást vásárlók a vidéki forgalom ötödét tették ki átlag 10,4 milliós költéssel.

Vidéken a megvalósult tranzakciók 19 százalékában szerepelt 100 négyzetméternél nagyobb ingatlan januárban. Egy évvel korábban ez a méretkategória az adásvételek 10 százalékát tették ki. A forgalom zöme (40 százalék) továbbra is a 40 és 60 négyzetméter közötti sávban zajlott. Pest Megyében az idei és a tavalyi januári adatok összehasonlításából a nagyobb értékű ingatlanok felé való elmozdulás látszik. Budán is a nagyobb méretre volt igény: tavaly januárban 100 négyzetméter fölött az eladások 8 százaléka zajlott, idén ez 17 százalék volt, melyen belül a 160 négyzetméter felettiek aránya 3-ről 8 százalékra ugrott. A drágulás a négyzetméterenkénti árakban is tetten érhető, hiszen a 400 ezer forintos sávban az arány 28- ról 48 százalékrara emelkedett.

Ez az ársáv Pesten még látványosabbat ugrott a két időszak összehasonlításában, mégpedig 8-ról 25 százalékra.
Januárban Kelet-Magyarországon a panellakások egy négyzetmétere átlagosan 142 ezer forintba került, ugyanezért az ingatlantípusért az ország nyugati felében 155, Pesten 255, Budán pedig 282 ezer forintot fizettek. A téglaépítésű lakásokat a Belvárosban vették a legmagasabb áron, 510 ezerért, Budán ugyanezért a típusért 417 ezret fizettek, Pesten pedig 303-at. Az ország nyugati felén 199, a keleti oldalon kereken 190 ezres átlagáron vásárolták ezt az ingatlantípust.

CSOK-özön Győrben

Az országban 9 százalék azon ingatlanok aránya, amelyeket a 10 + 10 millió forintos támogatásból meg lehet vásárolni. Győr-Moson-Sopron megyében 16 százalékon áll ez a mutató, míg a megyeszékhelyen már minden harmadik eladó ingatlanra lehet igényelni a milliós támogatást – derült ki a Portfolio, az FHB Bank, a takarékok és az Otthontérkép által szervezett országos CSOK-roadshow első, győri állomásán. A támogatást igénylők területi eloszlását nézve a fővárosiak dominálnak: az igénylők 35 százaléka budapesti – mondta előadásában Tokodi Gábor, az FHB Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese. A Győr-Moson-Sopron megyeiek aránya 7,5 százalék, míg Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megye egy-egy százalékkal részesedik.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.