Elfűtik az EU-ban az energia felét

Olyan megdöbbentő adatok jellemzik az európai fűtési és hűtési igényt, hogy az Európai Bizottság összeállított egy stratégiát az e célra felhasznált energia mennyiségének csökkentésére. Ma az EU éves energiafelhasználásának a felét elfűtjük-elhűtjük, de ennek mennyisége 2030-ra 42-56 százalékkal csökkenthető a stratégia követésével. Ezzel évi 40 milliárd eurónyi gázimportot és 4,7 milliárdnyi olajimportot takaríthatnánk meg, és kisebb lenne a földrész károsanyag-kibocsátása is.

Jelenleg azért használunk sok hőt, illetve hideget, mert az európai épületek többsége régi, rosszul szigetelt, a fűtési rendszereik pedig elavultak. A bizottsági összefoglaló szerint például a használatban lévő bojlerek, kazánok bő felét 1992 előtt telepítették, átlagos hatékonyságuk nem éri el a 60 százalékot. Rosszak azok a statisztikák is, amelyek az üzemidejükön túl használt vízmelegítő, illetve fűtési rendszerek arányát mutatják. Ráadásul az EU „fűtése” erősen gázfüggő.

Az előbbiek miatt a bizottság stratégiája sürgeti, hogy az épületfelújítások váljanak könnyebbé. rányként szabta azt is, hogy a fűtési rendszerek megújításakor a felhasználók minél nagyobb arányban váltsanak megújuló alapú, illetve hatékony technológiákra (ehhez jelenleg is van uniós támogatás). Ha egy évi 20 megawattórát felhasználó, átlagos uniós háztartás a hagyományos gázkazánját kondenzációsra cseréli, azzal évi 275 eurót takaríthat meg.

A hazai épületenergetikai stratégia szerint 2030-ig akár a mainak a harmadával is csökkenthető a magyarországi épületállomány energiaigénye. A 4,2 milliós magyarországi épületállománynak legalább a kétharmada felújításra szorul.