Meglepetés: lehet, hogy jobban emelkedik a minimálbér, mint most ígérik

Korántsem vehető biztosra, hogy ténylegesen akkora minimálbér-emelést kapnak a munkavállalók, ahogyan a most aláírt hároméves bérmegállapodás rögzíti. Mint ismert, közel tíz év után kötöttek újra többéves megállapodást Magyarországon a munkaadói és munkavállalói szervezetek, amelynek értelmében 2025. január elsejétől 9 százalékkal, majd azt követően 2026-ban 13, 2027-ben pedig további 14 százalékkal emelkedik a minimálbér összege, mire az utolsó évben el nem éri a rendszeres bruttó átlagkeresetek 50 százalékát, a 374 ezer forintot. Ezek a számok azonban nincsenek kőbe vésve.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a múlt héten egy háttérbeszélgetésen hívta fel rá a figyelmet, hogy van egy olyan záradéka a megállapodásnak, amelyek alapján eltérhetnek a megállapodásban rögzített emeléstől a szociális partnerek, és újra leülnek tárgyalni abban az esetben,

Mindez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy ha a gazdasági növekedés egy százalékkal alacsonyabb, az infláció pedig egy százalékkal nagyobb lesz, a kettő összesített eredménye nulla, a kettő kioltja egymást, tehát érvényben marad a megállapodás. Ha viszont például a GDP-bővülés kisebb lesz egy százalékkal, miközben a fogyasztói árak is mérséklődnek egy százalékkal, a két gazdasági adat összesített értéke ez esetben több lesz, mint 2 százalék, tehát újra le kellene ülniük a munkaadóknak és szakszervezeteknek, és a tárgyalások eredményeképp valószínűleg a minimálbér-emelés mértékét is csökkenteni kellene.

Persze ez igaz fordítottan is, ha a gazdasági növekedés, amit most a kormány 3,4 százalékra becsül, és a 3,2 százalékos infláció is a vártnál sokkal jobb lesz jövőre, akkor 2026-ban az emelés mértéke is nagyobb lehet 13 százaléknál.

Be kellett építeni egy korrekciós mechanizmust

– mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki szerint ezzel azt üzenik, minden helyzetre felkészültek, tehát nem ész nélkül állapodtak meg előre, hanem körültekintően, megadva a korrekciós lehetőséget, hogy időben be tudjanak avatkozni akármilyen forgatókönyv esetében. 

Felhívta arra is a figyelmet, hogy mindig is voltak ilyen záradékai a többéves megállapodásoknak, rendszerint a szakszervezetek igényelték az infláció miatt. Most viszont van egy GDP-oldala is, amit a munkáltatók nagyon erősen szorgalmaztak, sőt odáig mentek, hogy egy automatizmust szerettek volna beépíteni, ami mindenféle tárgyalás nélkül lépett volna életbe. Ezt azonban a munkavállalók nem támogatták, ugyanis nagyon sokféle variáció lehetséges. „Ezeket minden esetben meg kell nézni, hogy mit eredményez, ha ugyanis csökken a GDP és növekszik az infláció, akkor a kettő kioltja egymást, és lehetnek még problémák” – fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Épp ezért jelezte, nem lehet kizárni, hogy kisebb vagy nagyobb lesz az emelés mértéke végül, mint amiben most megegyeztek.

Így néz ki a 2025-ös hároméves bérmegállapodás

Ahogy beszámoltunk róla, több hónapos tárgyalássorozat zárult le hétfőn a hároméves bérmegállapodás aláírásával, amelynek értelmében három évre előre meghatározták a kötelező legkisebb munkabér emelésének mértékét, a garantált bérminimumról azonban továbbra is évente tárgyalnak. Így 2025. január elsejével a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 266 800 forintról 290 800 forintra, a szakmunkás-minimálbér 7 százalékkal, bruttó 326 000 forintról 348 800 ezer forintra emelkedik,

• az előbbi esetében ez nettó 193 382 forintot,
• az utóbbi esetében nettó 231 952 forintot jelent.

A bérmegállapodás rögzíti: 2026-ban 13, majd 2027-ben további 14 százalékkal emelkedik a minimálbér, mire el nem éri a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, ami várhatóan 374 ezer forint lesz. Az is eldőlt, hogy egyelőre marad a garantált bérminimum, noha egyre gyakrabban merült fel a szakszervezetek részéről a kivezetése.