Scott Bessent az elmúlt 40 évet a gazdaságtörténet tanulmányozásával töltötte. Most, hogy Donald Trump a Pénzügyminisztérium élére választotta, lehetősége van arra, hogy nyomot is hagyjon rajta.
Fedezeti alapkezelőként – először Soros György cégénél, majd a sajátjánál – Bessent a makrobefektetésekre, vagyis a geopolitikai helyzetek és a gazdasági adatok elemzésére specializálódott, nagyszabású piaci mozgásokra fogadott. Részben az motiválta arra, hogy felálljon íróasztala mögül, és bekapcsolódjon Trump kampányába, hogy álláspontja szerint az amerikai gazdaságnak egyre kevesebb ideje van arra, hogy kinője felduzzadt adósságállományát.
A kiválasztását követő első interjújában elmondta, hogy politikai prioritása az lesz, hogy teljesítse Trump különböző adócsökkentési ígéreteit. Ezek közé tartozik a Trump első ciklusa során hozott adómérséklések állandósítása, valamint a borravaló, a társadalombiztosítási juttatások és a túlórapénzek adóztatásának megszüntetése. A vámok bevezetése és a kiadások csökkentése szintén középpontban lesz, ahogyan „a dollár mint a világ tartalékvalutája státuszának fenntartása” is.
Korábbi munkatársai visszafogottnak és profinak írják le.
Egykor gazdaságtörténetet tanított a Yale Egyetemen,
alma materében, és befektetőként gyakran kutatott elfeledett pénzügyi analógiák után, hogy megalapozza az aktuális eseményekről alkotott véleményét.
Nagyszabású globális gazdasági átrendeződésre lesz szükségünk. Szeretnék ennek része lenni, tanulmányoztam ezeket a folyamatokat
– idézi a the Wall Street Journal egy júniusi konferencián mondott beszédét. Bessent régóta aggasztja az Egyesült Államok súlyos adósságállománya, és úgy véli, hogy ezt elsősorban a növekedés fellendítésével lehet kinőni.
Azt tanácsolta Trumpnak, hogy az általa 3-3-3-nak nevezett politikát folytassa, amelyet Abe Sinzó volt japán miniszterelnök inspirált, aki a 2010-es években a „három nyíl” gazdaságpolitikájával élénkítette a japán gazdaságot. Bessent „három nyila” a következő:
Az év elején Bessent a vámokról mint tárgyalási eszközökről írt. Egy a befektetőinek írt levélben a következőket írta:
A vámpisztoly mindig töltve és az asztalon lesz, de ritkán sütik el.
Ezzel alátámasztja azt a vélekedést, hogy a Trump fenyegetésnek, alkupozíciónak használja a büntetővámok bevezetéséről tett kampányígéretét. Bessent megközelítése szerint a vámfegyvernek hasonlónak kell lennie az amerikai kormányzat szankciós programjához, amelynek elsődleges célja az amerikai érdek külföldi képviselete.
Trump elnöknek igaza van abban, hogy kívánatos lenne a valódi szabadkereskedelem
– mondta Bessent akkoriban előkészített megjegyzéseiben.
Kérdés azonban, hogy a szépen hangzó elméleti alapvetések miként valósulnak meg a gyakorlatban. Bessent, „maximalista tárgyalási pozíciónak” nevezte Trump fenyegetéseit a Kínára kivetendő importvámról. A CNBC-nek adott interjújában a hónap elején a végrehajtás fokozatos megközelítését sürgette, és a vámok „fokozatos bevezetését” szorgalmazta.
„Ez jó hír Peking számára” – kommentálta a helyzetet a Bloombergnek John Gong, a pekingi Nemzetközi Üzleti és Közgazdasági Egyetem professzora, aki a kínai kereskedelmi minisztérium tanácsadójaként dolgozott.
Peking számára Trump pénzügyminisztere ellensúlyt jelenthet egy olyan kabinetben, amelyben olyan erősen Kína-ellenes külpolitikusok vannak jelen, mint Marco Rubio külügyminiszter és Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó. Ez azonban inkább mértékletességet, mintsem Kína-barátságot jelent. Egy augusztusi interjújában az ázsiai óriást katonai és gazdasági kockázatként jellemezte.
Ki gondolta volna, hogy gyógyszeriparunk számos kulcsfontosságú összetevője Kínából származik?
– mondta a Bloomberg Businessweeknek adott augusztusi interjújában.
Az alapvető fontosságú termékek, például a gyógyszerek gyártásának „azonnali áthelyezését” sürgette, valamint a ritkaföldfémek Kínán kívüli más forrásainak feltárását, többek között az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában. Ezek az ásványi anyagok kulcsfontosságúak az elektronikai termékek gyártásában, kezdve a mobiltelefonoktól egészen a vadászrepülőgépekig.
Más elemzők szerint azonban hiba lenne túlbecsülni Bessent – vagy a pénzügyminisztérium – potenciális hatalmát a kereskedelmi menetrend meghatározásában. Derek Scissors, az American Enterprise Institute vezető munkatársa, aki korábban a Pentagonban dolgozott, úgy véli, hogy a pénzügyi tárcának nincs befolyása a vámokra.
Amikor Bessent a vámok mellett érvel, akkor Trumpot igyekszik meggyőzni saját fontosságáról, nem pedig a jövőbeli politikát határozza meg
– mondta az elemző.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.