Még mindig lehívnák az orosz gigahitelt

A kormány „kész a nemzetközi piaci lehetőségek folyamatos mérlegelésére, ha azok kedvezőbbek az orosz hitelnél” – ezzel a válasszal hárította Lázár János a parlamenti írásbeli kérdést, melyben Szél Bernadett LMP-s képviselő az iránt érdeklődött, hogy pontosan milyen módon képzeli el a kormány a paksi atomerőmű bővítésére betárazott orosz hitel kiváltását, illetve mire cserélné az orosz forrást. A kérdés a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi írásbeli válaszából következett, melyből úgy tűnt, hogy a kormány kihátrálna a sokat vitatott orosz hitelből, és olcsóbb forrásra cserélné.

Az újabb válasz alapján ez még mindig csak elvi lehetőség, és a kormány továbbra is a hitel lehívását tervezi. A miniszter azt írta, a hitelkeretet még nem nyitotta meg a kormány, ugyanis folyamatban van a paksi bővítés uniós versenyjogi vizsgálata, és a hitelt csak a Bizottság versenyjogi jóváhagyása után „kezdi el lehívni”. Lázár emellett ismét beszámolt arról, hogy március 31-én 250 ezer euró rendelkezésre tartási díjat fizetett az orosz félnek, ami nem esik az uniós kifizetési tiltás alá. Utóbbival kapcsolatban a képviselői kérdés azt tudakolta, hogyan alakul az orosz partnernek fizetendő rendelkezésre tartási díj és a kamatköltség.

Mint ismert, a kormány 2014 januárjában megállapodott az orosz kormánnyal, hogy 10 milliárd eurós hitelkeretet ad a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának megépítésére, amit a Roszatom fog kivitelezni. A keretet Magyarország 2014 és 2025 között használhatja fel, a tőkerészt ezt követően 21 év alatt kell visszafizetni. A kamat fizetése az első hitelrészlet lehívása után kezdődik: 3,95 százalékos kamatot fizetünk a blokkok működésbe lépéséig, legkésőbb 2026. március 15-ig. Ezt követően hét évig 4,5 százalékos, a második hét évben 4,8 százalékos, az utolsó hét évben pedig 4,95 százalékos kamatot kell fizetni. A megállapodás megkötésekor a kormány hangoztatta, hogy a piacinál jóval kedvezőbb a konstrukció. Ma ez az állítás már biztosan nem állná meg a helyét. A Világgazdaság múlt héten arról számolt be, hogy jóval olcsóbb lenne, ha a kormány eurókötvény-kibocsátással kiváltaná a piacról az orosz hitelt, a magyar eurókötvények hozama ugyanis történelmi mélypontra süllyedt: a másodpiacon a 2020-ban lejáró papírokkal 0,6 százalék körüli hozammal kereskednek. Ennek alapján a piacról jó eséllyel az orosz hitelkamat töredékéért tudnánk forrást bevonni.