Kitört az építkezési láz

Májusban is folytatódott az építkezési szándék rekordmértékű növekedése Magyarországon: több mint a duplájára, 1400 fölé emelkedett az új építési engedélyek száma, szemben az egy évvel korábbi 618 darabbal – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az újonnan engedélyezett épületek túlnyomó többsége lakóingatlan, az érintett alapterület majdnem a háromszorosára, 360 ezer négyzetméterre nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest.

A kiadott építési engedélyek száma az év elejétől kezdve hónapról hónapra növekedett, áprilisban pedig már kiugró építkezési lázról tett tanúbizonyságot, amikor szintén több mint a duplájára emelkedett ez az adat. Ha az idén tovább folytatódik a tervezett építkezések számának exponenciális növekedése, akkor a tavalyi 6500-as számot jócskán meghaladhatja, sőt a válság előtti szinthez közeledhet a kiadott engedélyek száma. „Az év hátralévő részében további növekedésre számítunk, hiszen láthatóan az önerős építkezési kedv és a fejlesztői aktivitás egyaránt meglódult” – mondta a Világgazdaságnak Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője.

A kedvező trend mögött több tényező is meghúzódik, elsősorban például az új lakások áfakulcsának 5 százalékra csökkentése, emellett a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) kibővítése, különösen a 10+10 milliós változat is tüzeli az építkezési lázat – hangsúlyozta Rutai Gábor. A kedvező befektetési környezet is növeli a fejlesztők aktivitását, amelyek számos, korábban leállt projekt újraindítását tervezik a kedvező piaci trendek hatására. Az elemzők az idén 10-12 ezer új lakás építésére számítanak, a következő években pedig akár évi 15-20 ezerre.

A CSOK hatása is kezd megmutatkozni a piacon: a Miniszterelnöki Kabinetiroda adatai szerint január és május között mintegy ötvenezren érdeklődtek a támogatás iránt, a bankok 9300 igénylést fogadtak be, amelyeknek az összértéke 23 milliárd 700 millió forint volt. Az év első pár hónapjában még csak tájékozódtak az emberek, áprilisban és májusban viszont jelentősen megugrott a kérelmek és a megkötött támogatási szerződések száma: az első negyedévi adatokhoz képest több mint kétszeresére nőtt a befogadott kérelmek száma, a támogatási összeg pedig két és félszeresére emelkedett.

Így az új építésű lakások egyelőre még mindig szűkös piacán várhatóan fokozatosan növekedni fog a kínálat. Az Ingatlan.com adatai szerint tavaly július elejéhez képest 35 százalékkal nőtt az új építésűként hirdetett fővárosi lakások száma. Leginkább az idei második negyedév volt a bővülés motorja, az első negyedév végéhez képest 21 százalékkal nőtt az új építésű lakások száma – hívta fel a figyelmet Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A kínálat bővülése ellenére az óriási kereslet még mindig felfelé hajtja az árakat: az új építésűként hirdetett lakások négyzetméterára országos átlagban 418 ezer forint volt június végén, 20 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, az első negyedévhez képest azonban csak 4 százalékos volt az áremelkedés, ami azt mutatja, hogy lassul a drágulás üteme. A fővárosban 544 ezer forintra, azaz 22 százalékkal emelkedett az átlagos négyzetméterár tavaly júniushoz képest, negyedéves szinten azonban mindössze 1 százalékos volt az áremelkedés.

Egyes megyékben a fővárosinál nagyobb mértékben bővült a kínálat: Hajdú-Biharban egy év alatt megduplázódott az új építésű lakások száma, Győr-Moson-Sopronban pedig 55 százalékos volt a növekedés. Ezzel párhuzamosan az árak is emelkedtek: Hajdú-Bihar megyében 11 százalékkal, 353 ezer forintra, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 8 százalékkal, 358 ezer forintra nőtt az új építésű lakások átlagos négyzetméterára. Balogh László szerint az említett megyék kiemelkedő szereplése azzal magyarázható, hogy Győr és Debrecen gazdasági központként élénk ingatlanpiaccal rendelkezik.