Csőd lesz a vagyonfelügyeletből

Eddig 47 stratégiai felszámolási eljárást indított a 2012 végén létrehozott Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft., ebből eddig azonban csak hét eljárást zártak le – derült ki a nemzeti felszámolócég Világgazdaságnak küldött adataiból. A stratégiai felszámolási eljárások a cég statisztikája alapján viszonylag gyorsan lezajlanak, átlagosan valamivel több mint egy évig tartanak. A csődeljárások kevesebb mint egy év alatt befejeződnek. A kirendelt vagyonfelügyelők általában nagyjából 3 hónap alatt végeznek a vagyonfelügyelettel. A vállalat adatai alapján a csődeljárás vagy a vagyonfelügyelet több esetben nem a cégek piacra való visszavezetésével végződik, hanem az eljárás átfordul felszámolásba. Ez történt sok más cég mellett például a Quaestor-csődben érintett győri ETO Park Kft. és a Győri fociklub, a MÁV Járműjavító vagy éppen a Rác fürdőt felújító Rác Beruházó Kft.

A csődtörvénybe 2011 közepétől került be, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási ügyeiben csak állami felszámoló járhat el. Ez a cég 2012 decemberétől az akkor bejegyzett Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. lett. A hatókörébe azok a cégek kerülnek, amelyeket a kormány rendeletben stratégiailag kiemeltnek minősít. Egy ilyen állami cég léte elvileg indokolható is lenne. Egy reorganizációra létrehozott szervezet célja, hogy például egy nehéz helyzetbe került, nagy értéket képviselő vagy éppen sok munkavállalót foglalkoztató gazdasági szervezetet visszavezessen a piacra. Az újjászervezés arról szól, hogy a céget alkalmassá és jobbá teszik, hogy megfeleljen az új piaci körülményeknek, és túléljen – magyarázta a Világgazdaságnak Csatlós Csilla válságmenedzser, aki jelenleg is több szervezet piacra való visszavezetésén dolgozik.

A megvalósításba azonban itt-ott kerülnek furcsaságok, politikailag kényes ügyek. A tágan értelmezhető szabályok alapján ugyanis a kormány gyakorlatilag bármelyik cégről dönthet úgy, hogy stratégiailag kiemelt.

A kiemeltté minősített társaságok listájára több tucat gazdasági szervezet került fel 2012 óta. A minap például a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek nyilvánította azt a céget, amely a Dürer Kertnek helyet adó ingatlan tulajdonosa, és sajtóinformációk alapján az ügy hátterében az áll, hogy a Fővárosi Nagycirkuszt oda költöztetné a kormány. Ennél még különösebb volt a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. kiemelt szervezetté nyilvánítása és vagyonfelügyeleti eljárás alá vonása. A tulajdonos azt állította, a cég nem volt csődközeli helyzetben, és azt is, hogy az állami kontroll a gyár elleni, lobbiérdekeket szolgáló támadás része.

A kiemelt cégek között persze szép számmal vannak olyan nagy társaságok is, amelyek esetében nem tűnik megalapozatlannak a nemzetgazdasági érdek. Ilyen például a vörösiszap-katasztrófáért felelős Mal Zrt., melynek stratégiai felszámolási eljárása 2013 óta tart, de fenn van az állami felszámolócég listáján például a Malév folyamatban levő felszámolása is 2012 óta, a kapuvári húsgyár, illetve ide került a Budapest Vegyiművek Zrt. 2007 óta tartó felszámolása is.

Zsolnay: nincs döntés

Nem döntött a Zalaegerszegi Törvényszék arról, hogy a Zsolnay Manufaktúra kezdeményezésére kizárja a cégből a kisebbségi tulajdonos pécsi önkormányzatot és vagyonkezelő társaságát, de fenntartotta tagsági joguk felfüggesztését. A Zsolnay arra hivatkozva kérte a kizárást, hogy a város hátráltatja a cég működtetését. (MTI)