késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Megérné fejleszteni
A MLSZKSZ ötödik éve elemzi a magyarországi intermodális fuvarozás helyzetét. Legújabb elemezésük szerint bár a forgalom az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt, a használatarányos útdíj önmagában semmilyen hatással nem volt az egyes közlekedési ágazatok áruforgalmi teljesítményeinek változására. Tehát az e-útdíj bevezetése nem elegendő feltétel ahhoz, hogy az intermodális árufuvarozás versenyképes alternatívája legyen a közúti teherfuvarozásnak.
A szövetség számításai szerint ha a Magyarországról induló, illetve ide érkező nehézgépjármű-forgalom 10 százaléka vasútra terelhető lenne oly módon, hogy a közúti fuvarokban részt vevő, nem daruzható félpótkocsikat vonatra rakják, akkor ez évente mintegy 1800 darab új irányvonatos forgalmat jelentene a vasútnak, a közútról pedig százezernél több kamion környezetterhelését lehetne levenni. Ennek a forgalomnak az intermodális fuvarozási módra (például vasútra) való átterelése az export, illetve az import viszonylatában évente közel egymilliárd forint útdíjbevétel-kiesést okozna, ezzel párhuzamosan a MÁV bevételei mintegy 900 millió forinttal nőnének, többek között a pályahasználati díjból és a mozdonyok igénybevételétől. Ekkora nagyságrendű közúti forgalomnak a vasútra terelésével több tízmilliárd forint nagyságrendben csökkenne az érintett közutak környezeti terhelése és útfelújítási igénye is.
Az MLSZKSZ szerint a hazai intermodális rendszer hatékony működéséhez a következők szükségesek:
– a változó világpiaci környezethez igazodó nemzeti közlekedéspolitika, amely logisztikai szempontból kínálati pozícióba hozza az országot;
– azonos infrastruktúra-használati feltételek a közút és a vasút vonatkozásában;
– az intermodális rendszer igénybevételének támogatása kedvező ösztönzőrendszerrel, közben olyan vonzó üzleti ajánlat, hogy a közúti fuvarozóknak megérje közlekedési módot váltani;
– az újonnan épülő ipari parkok, nagyobb raktárak és logisztikai központok vasúti összeköttetésének ösztönzése;
– a vasúti működési szabályzatok, az adminisztráció és a nemzetközi vasúti fuvardíjazási mód egyszerűsítése és korszerűsítése;
– műszakilag fejleszteni szükséges a vasúti és vízi eszközállományt, valamint a vasúti szakemberek képzését.
Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke elmondta, hogy csak az intézkedések kis hányada igényel komolyabb anyagi ráfordítást. Ezeket megfelelő ütemezéssel kevésbé költségvetés-terhelő módon meg lehetne valósítani.
A szövetség a javaslatait a nyár elején elküldte a két érintett tárcához. Az ügyben tervezendő intézkedésekről érdeklődve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azt válaszolta, hogy a tárca nyitott a szakmai szövetségek, érdekképviseletek jobbító szándékú javaslataira, amelyeket az ágazati stratégiák, fejlesztési tervek, jogszabályok megalkotása során minden esetben kész figyelembe venni. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól többszöri megkeresésünkre sem kaptunk választ.
Változatok a támogatásra
Egyre több országban támogatják a vasúti árufuvarozást. Ausztriában például az Innovatív értékesítési program a kombinált fuvarozásra címen 2015–2020 között évente hárommillió eurót adnak, hogy ellensúlyozzák a magasabb költségeket és a speciális berendezésigényt a kombinált fuvarozás szereplőinél. A beruházási támogatás pedig elérheti a 2,5 millió eurót, amelyből terminálokat, termináli infrastruktúra- és ehhez kapcsolódó vasúti projekteket lehet megvalósítani. A kombinált fuvarozásban részt vevő teherautók és pótkocsik Ausztriában mentesülnek a gépjárműadó alól, és ezek útadóját 15 százalékkal csökkentették. Támogatják az egyedi kocsis forgalmakat is.Svájcban támogatják az egyedi kocsirakományú forgalmat (a nem alpesi kombinált fuvarozást), az első három év működési tapasztalatai alapján a várható hiány maximum 50 százalékáig. A svájci parlament a vasúti fuvarozás segítésére (a műszaki fejlesztéseken van a hangsúly) tavaly szeptemberben a korábban jóváhagyott 40 millió svájci frank (36,8 millió euró) hitelkeret 250 millióra növeléséről döntött, és elkülönített 230 millió eurót
a 2016–2019-es évekre. 2017-től pedig növelik az Alpokon keresztül közlekedő teherautók díját minden motorkategóriában.
A németek, a franciák és a hollandok is támogatják a vasúti árufuvarozást.
Svájcban támogatják az egyedi kocsirakományú forgalmat (a nem alpesi kombinált fuvarozást), az első három év működési tapasztalatai alapján a várható hiány maximum 50 százalékáig. A svájci parlament a vasúti fuvarozás segítésére (a műszaki fejlesztéseken van a hangsúly) tavaly szeptemberben a korábban jóváhagyott 40 millió svájci frank (36,8 millió euró) hitelkeret 250 millióra növeléséről döntött, és elkülönített 230 millió eurót
a 2016–2019-es évekre. 2017-től pedig növelik az Alpokon keresztül közlekedő teherautók díját minden motorkategóriában.
A németek, a franciák és a hollandok is támogatják a vasúti árufuvarozást. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.