Visszaesett az üzleti turizmus Budapesten

Az idei harmadik negyedévben sem sikerült több üzleti turistát vonzani Magyarországra. A KSH legfrissebb adatai szerint a külföldiek által tett többnapos látogatások száma 1,3 százalékkal, 5 millió utazásra esett vissza tavalyhoz képest, főként az üzleti utazások számának két számjegyű csökkenése miatt. A többnapos üzleti utak száma július és szeptember között 316 ezerről 271 ezerre csökkent, vagyis az összes külföldinek csupán 5,4 százaléka érkezett üzleti céllal.

A beutazó turizmus szerkezete alaposan átalakult az elmúlt években: Budapesten és vidéken egyaránt nőtt a szabadidős vendégek – városlátogatók, wellnesse­zők – részaránya, mivel a fapados légitársaságok alacsony jegyáraikkal Európa számos városából Budapestre csábították az alacsony költőképességű külföldi vendégeket – hívta fel a figyelmet a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) nyáron készült tanulmánya is. Ezzel párhuzamosan folyamatosan csökkent az üzleti vendégek részaránya. A KSH-adatokra épülő elemzés szerint 2008-ban a Magyarországra látogató külföldi vendégek 15,9 százaléka érkezett üzleti, 84,1 százaléka szabadidős céllal, míg 2015-re ugyanez az arány 5,6-94,4 százalékra módosult. Ez azt jelenti, hogy 2008 és 2015 között az üzleti céllal érkezők száma 28,2 százalékkal csökkent, a szabadidős motivációval érkezőké 80,2 százalékkal nőtt.

Az üzleti célpontként való szereplésünk romlását jól mutatja, hogy a Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok Szövetsége (ICCA) tavalyi felmérése szerint Magyarország (másodmagával) a 36-37., Budapest a 19-20. helyen végzett, ami két hellyel gyengébb az előző évinél. Ugyanezen a listán 2007-ben Budapest még a 7. helyet foglalta el. Ezzel nyilván összefügg, hogy a Világgazdasági Fórum által készített Turizmus és utazás versenyképességi világranglistán is romlott a megítélésünk: tavaly a 141 országból Magyarország a 41. helyen végzett, ami komoly visszaesést jelent a 2008-as 33. hely után. Az MSZÉSZ tanulmánya szerint a minőségi, magasabb költőképességű vendégek részarányának növelése a magyar turizmus elemi érdeke, ezért fontosnak tartják, hogy az új budapesti kongresszusi központ megépítése ne késsen tovább, és legkésőbb 2019-ben nyíljon meg.

Július és szeptember között több napra a legtöbben Romániából (907 ezer), Németországból (729 ezer) és Szlovákiából (464 ezer) utaztak hazánkba. Esetükben a turisztikai motiváció részaránya egyaránt meghaladta a 90 százalékot. A több napra érkező németek száma 14 százalékkal csökkent, miközben a románoké 17 százalékkal nőtt. A harmadik negyedévben a külföldi látogatók 590 milliárd forintot költöttek Magyarországon, 5,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A turisztikai céllal tett utazások alkalmával 459 milliárd forint bevétel keletkezett, melynek 14 százalékát német turisták, 10 százalékát pedig az Egyesült Államokból érkezők költötték el. A szabadidős utazásokhoz a kiadások 72, az üzleti célú utakhoz pedig 5,8 százaléka kapcsolódott.