Idehaza nagyon szeretjük az uniós pályázatokat, a románok, bolgárok kevésbé lelkesek

A legnépszerűbb pályázatok kapacitásbővítésről és eszközbeszerzésről szólnak, de míg Magyarországon a vissza nem térítendő támogatások, az innovációs, illetve a Közép-Magyarországi régióban elérhető kiírások népszerűek, addig Romániában a vidékfejlesztés területén aktívak a gazdák, Horvátországban pedig a termelési létesítmények építésére, felújítására pályáznak legszívesebben. Ellenben kizárólag Bulgáriában vásárolhatunk pályázati keretek között autót, földet vagy ingatlant – állapítja meg a Goodwill Consulting Kft. pályázati tanácsadó cég regionális összehasonlítása, amelyben a pályázati hajlandóságot és súlypontokat vizsgálta.

Mivel Magyarországon 2017-ben a 2020-ig tartó uniós ciklus teljes keretösszegére kiírja a pályázatokat a kormány, és különösen nagy az érdeklődés a hazai kis- és középvállalkozások körében, a magyar és regionális helyzetet is ismerő Goodwill Consulting tanácsadó cég megvizsgálta, hogy négy régióbeli uniós tagállamban, Romániában, Bulgáriában, Horvátországban és Magyarországon milyen tendenciák jellemzik az Európai Uniós pályázatokat.

A négy országban összesen 3.332 millió Euro pályázati pénzre számíthatnak idén a kkv-k (ld. grafikon), ebből a horvát vállalkozók kb. 122 millió, a románok kb. 221 millió, a bolgárok kb. 627 millió, a magyarok pedig kb. 2362 millió euróra pályázathatnak majd. A magyarországi jelentős eltérést az adja, hogy hazánkban 2017 végéig minden pályázatot kiírnak, míg a másik három országban ez arányosan oszlik el a 2014-2020-as időszakban.

A közép- és kisvállalkozások pályázási kedvét elemezve Magyarország kiemelkedik a környező vizsgált országok közül: míg Romániában és Bulgáriában mérsékelt, Horvátországban nő, az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó Magyarországon pedig kifejezetten magas a jelentkezők száma. Bulgáriában többek között az adminisztrációs terhek, a kiírásokban támasztott kritériumok, a minisztériumok késése, az operatív programok költségének lecsökkentése tartja vissza a pályázókat, Romániában az adminisztrációs terhek mellett az elbírálási idő és a közbeszerzési eljárások befolyásolják negatívan a pályázati hajlandóságot. Bár Horvátország első hat hónapja EU tagként a 2007-2013-as pályázati ciklus utolsó hat hónapja is volt egyben, emiatt a pályázatokból csak minimálisan részesültek a horvát cégek, a 2014-2020-as ciklus miatt a kkv-k nagy várakozással tekintenek a következő időszakra, amely új lehetőségeket kínál a gazdaság erősítéséhez, különösen az építőipar és a turizmus terén. Magyarországon a felfokozott fejlesztési kedv 2016-ban többszörös túljelentkezésekhez vezetett, főként az innovációs és a kapacitásfejlesztő pályázatokon.

A Goodwill Consulting Kft. nemzetközi összehasonlításában jól kimutathatóak a környező vizsgált országok pályázási súlypontjainak különbözőségei és hasonlóságai. Mind a négy országban nagy hangsúly esik ugyanis a kapacitásbővítésre és az eszközbeszerzésre, de míg Magyarországon a vissza nem térítendő támogatások, az innováció, és a Közép-Magyarországi régióban elérhető gazdaságfejlesztési kiírások népszerűek, addig Romániában a vidékfejlesztés területén aktívak a gazdák, Horvátországban a termelési létesítmények építése, felújítása kapcsán pályáznak a gyártó és szolgáltató kkv-k, Bulgáriában pedig az innováció és versenyképesség, a vidékfejlesztés, és a HR fejlesztések területén.

Érdekes különbség, hogy míg haszongépjármű- és ingatlan vásárlására Magyarországon, Horvátországban és Romániában az EU-s pályázatok nem vagy minimális mértékben adnak lehetőséget, addig Bulgáriában például új munkahelyek teremtése esetén és a vidékfejlesztési program egyes projektjeiben beszerezhető autó, illetve a kkv-k energia hatékonysága kapcsán specifikus járművek (N2 és N3 típus) vásárolhatók. Bulgáriában a vidékfejlesztési program egyes részei lehetőséget teremtenek föld vásárlására, épületek megszerzésére is, de csak a projekt teljes költségének 10 százalékáig.