A vételáron ezzel együtt nem látszik a tülekedés: a 2,6 milliárd forintos irányáron meghirdetett, 21 darabból álló ingatlanegyüttest 1,44 milliárdos ajánlattal viheti a nyertes. Ez csupán 140 millió forinttal több, mint a pályázati kiírásban közölt 50 százalékos minimálár. Pedig a felszámoló Crac-Org Zrt. már az irányárból is jócskán engedett az idők során: két éve még 8,5 milliárd forintra tartotta az ingatlanokat.
A vevő kilétét egyelőre nem árulta el a Világgazdaságnak Sulyok Krisztián felszámolóbiztos, mivel a szerződést még nem kötötték meg. A vételár eltörpül a hitelezők követelése mellett is: a legnagyobb tétel az Erste–MKB-konzorcium követelése, amelyet 20 milliárd forint körüli jelzáloggal biztosított.
Uniós áruelosztó központtá válhat – így ajánlotta a felszámoló a befektetőknek az ecseri területet. Magyarország egyetlen olyan területeként hirdette, amely rendelkezik közvetlen közúti, vasúti és légi kapcsolattal. Északi határán halad a Budapest–Szolnok vasútvonal, keleti részén pedig az M0-s autópálya. Az ecseri ingatlanokat valaha a repülőtér későbbi fejlesztésének reményében vásárolták fel a befektetők.
Az AirportLand tulajdonosa két évvel ezelőtti bedőlésekor öt ír magánszemély volt, korábban Leisztinger Tamás nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozott a társaság. A projektnek persze akkoriban még látszott realitása, a Budapest Airport Zrt. cargobázisának fejlesztési területeként jött szóba. Azóta azonban kiderült, hogy a Budapest Airport a vecsési irányt preferálja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.