Jön az elmaradott régiók CSOK-ja?

Most először nyilatkozott – egyelőre csak érintőlegesen – a nemzetgazdasági tárca vezetője a közszolgálati televízióban arról, hogy azokban a régiókban, ahol szükség van rá, felmerült a támogatási program indításának lehetősége a használt lakások felújításának és vásárlásának ösztönzésére. Ezzel vélhetően azért foglalkoznak a döntéshozók, mert az építkezések nagy része egyes területekre koncentrálódik.

Az építőipar ágazati szinten nagy ugrással indított, az idei évet 18,5 százalékos teljesítménynövekedéssel kezdte, miután a tavalyit még csaknem pontosan ilyen számokkal zárta, csakhogy ellenkező előjellel, 2016 egészére 18,8 százalékos visszaesést elkönyvelve. Igaz, mindezt már annak tudatában, hogy a kiadott építési engedélyek száma már tavaly több mint 30 százalékkal nőtt, előrevetítve a növekedés megugrását. A dobbantás nagyot szólt, nem véletlenül nyilatkozott a KSH adatairól egyenes adásban a nemzetgazdasági miniszter.

Leszögezte: idén jó esély van arra, hogy megvalósuljon a 4 százalék fölötti gazdasági növekedés, miután a beruházási kedv ismét felfelé törekszik. A lakásépítés részesedését az építőiparon belül mielőbb 10-12 százalék fölé akarja növelni a kormány.

Varga Mihály kifejtette: az építőipari termelés megugrása mögött alapvetően a múlt évi beruházásösztönző intézkedések állnak, amelyek hatását a megkötött szerződések több mint 200 százalékos (az előző évihez képest 211,8 százalékos) emelkedése jelzi. A lakásépítésre a CSOK, az ipar és a szolgáltatószektor fejlesztéseire a hazai és uniós forrásokból finanszírozott beruházási támogatások gyakoroltak élénkítő hatást. A szűk keresztmetszet a munkaerőhiány, ezért a felnőtt- és szakképzési programok beindítását is felgyorsítja a kormány. A vállalkozások érdekében figyelni fogják az év közbeni beavatkozás szükségességét jelző gazdasági folyamatokat, mindenekelőtt a vállalkozói hitelfelvételből tükröződő trendeket.

A KSH januárról szóló jelentésének lényege, hogy az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest az épületek építése 32,8 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 3,0 százalékkal csökkent, miközben a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 4,6 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest. Fontos jelzés a hó végi szerződésállomány alakulása, amely az épületépítéseknél 43,6 százalékkal, az egyéb építményeknél pedig 219 százalékkal növekedett. Az előző évihez képest még nagyobb az ugrás: az épületek építésére kötött új szerződéseké 287,4, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 152,7 százalékkal emelkedett, a szerződésállomány összességében 122,8 százalékkal haladta meg az előző év januárjában nyilvántartottat.

Tavaly több mint 10 ezer új lakás épült, a már kiadott 31 559 építési engedély alapján újabb rekordok dőlhetnének meg, csakhogy a kivitelezői kapacitáshiány gátat fog szabni a növekedésnek. Ráadásul a vállalkozói lakásépítést az 5 százalékos áfa időbeli korlátja is lehetetlen helyzet elé állítja, ugyanis nem tud elkészülni minden tervezett épület 2019 végéig – jelezte ismét Futó Gábor, a Futureal csoport alapítója. A képzési és átképzési programok mellett az 5 százalékos áfakulcs véglegesítése nélkül megoldhatatlannak tűnik a helyzet – figyelmeztetett a cégvezető.