A klasszikus tévézés ideje lejárt

Generációk szerint előre haladva a háztartásokban egyre alacsonyabb számban találkozunk televíziókészülékkel (78 százalék), és bár az okostelefon (80 százalék) után ez a második leggyakrabban előforduló infokommunikációs eszköz, a jellemzően még mindig szüleivel élő Z generáció életében már közel sem játszik olyan fontos szerepet. Esetükben ugyanis az okostelefon (31 százalék), a PC (26 százalék) és a laptop (27 százalék) jelenti a médiafogyasztás központját. A laptop egyébként az Y generáció esetében is központi helyet foglal el, hiszen egyharmaduk tartalomfogyasztása terelődik erre az eszközre.

‒ Az apróhirdetési piacon az új és a használt TV készülékekre, laptopokra és okostelefonokra egyaránt nagy a kereslet. Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik azonban az olyan jellemzően Z generációs eszközök után, mint a bluetooth hangszóró, amellyel a fiatalok 43 százaléka rendelkezik és a játékkonzol, amely a kutatás eredményei szerint a 2000 után születettek 30 százaléka birtokol. Ez utóbbi egyébként jól mutatja a trendváltást is, miszerint a fiatalok már kifejezetten játékra dedikált eszközöket preferálnak, a PC-t ilyen szempontból is egyre inkább mellőzik – elemezte Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetője. Generációs különbségek nélkül elmondható, hogy a megkérdezettek többsége a világhálón szeret böngészni, legyen szó olvasnivalóról, zenéről vagy éppen filmekről, esetleg műsorokról.

Mi lesz a tévével?

Bár a tévézés a megkérdezettek 55 százalékánál még mindig az esti kikapcsolódás része, konkrét műsor miatt már csak 28 százalék kapcsolja be készülékét. A műsorválasztás gyakran ad-hoc módon, kapcsolgatással dől el, a legtöbben filmeket, ismeretterjesztő-, hír- és riportműsorokat, sorozatokat, sport és főzős műsorokat néznek. A Z generáció mintegy negyedének van olyan kedvenc műsora, amit a tévében nem is adnak, így valamelyik online felületen követi akár heti rendszerességgel. A tévézők 65 százaléka jellemzően kiegészítő tevékenységként, csak a háttérben járatja a készüléket, a legkevesebb időt pedig az Y és X generáció szánja erre a tevékenységre.

Honnan tájékozódunk?

A hír- és riportműsorok népszerűsége generációnként jelentősen eltérő, de a legtöbb korcsoport szívesebben nézi meg a híreket, minthogy elolvassa őket. Kivétel ez alól az Y generáció, amelynek tagjai épp olyan készséggel olvasnak, mint néznek híreket. A tévés híradók népszerűsége a kor előre haladtával nő: míg a Z generációnak csupán 55 százaléka, addig a Babyboomerek közül szinte mindenki nézi. Egyre jellemzőbb ugyanakkor, hogy az aktuális hírekről szívesen tájékozódunk online is – 30 százalékunk ezt ráadásul tudatosan, bizonyos oldalak végig látogatásával teszi, de a gyűjtőoldalakon és közösségi oldalakon való keresgélést is 25-25 százalékban preferáljuk. A Z generáció 44 százaléka az online hírek keresgélésekor elsősorban a közösségi oldalakra támaszkodik, és teszi ezt az Y generáció harmada is.

A Z-ket képernyő elé ültetni leginkább sorozatokkal és filmekkel lehet, de a tehetségkutató- és showműsoroknak is ők lehetnek az elsődleges célközönségei. Rájuk jellemző egyébként leginkább a műsorvisszanézés tevékenysége is. A kutatás eredményeiből kivehető, hogy a tartalomfogyasztás egyre mobilabbá válik, a fiatalok körében a zene/rádió hallgatás például kifejezetten a napi rutin, így például az utazás és a munka része. Éppen ezért a mobiltelefon és mobilinternet előfizetések is beépültek a mindennapjainkba, ám azok keretével a legtöbben nem tudnak megfelelően gazdálkodni.