A magyar lakáspiac nem nő az égig

Kiárazódott a megdrágult belvárosi lakáspiacról a CSOK-os vevők egy része, és a peremkerületek és az agglomeráció ingatlanpiacán jelentek meg, utóbbi területen családiház-építőként – jellemezte a jövőbe mutató trendet Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője a Napi.hu tegnapi ingatlanpiaci konferenciáján.

A címadó kérdésre, miszerint Az ingatlanpiac sem nő az égig?, hamar választ adtak az elemzők, rámutatva, hogy az új lakáspiaci boom a 2001–2011 közötti átlaghoz képest még alacsony, igaz, most nagyon mély völgyből nőtt ki. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint az ideivel együtt két jó év jön a piacon. A használatbavételi engedélyekkel ellentétben az építési engedélyek, illetve egyszerű bejelentések száma viszont jövőre már nem nő tovább.

A GKI lakáspiaci indexének legfrissebb mutatói romlottak, a hangulat továbbra is jó, csak éppen már nem javuló. Jelentős kockázatokat a lakáspiacon egyelőre csupán 2020 után lát a gazdaságkutató. Erre okot nyilvánvalóan a 2019-ig érvényes kedvező újlakás-áfakulcs és a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklus szolgáltat, aminél tovább egyelőre nem lehet látni.

A lakáspiaci boom a városközpontból indult, csak néhány kerületre fókuszálódik, s az előzőnél területileg is differenciáltabb árnövekedést eredményezett – jelentette ki Horváth Áron, az Eltinga Kutatóközpont vezetője. Mint rámutatott: korábban városszerkezeti lyukakat is betöltöttek a fejlesztések, most viszont bátornak tekintik azokat, akik nem a keresleti főcsapás és nem a vonalas közlekedési hálózat mentén sorakoznak fel.

A rendhagyó városközpont-fejlesztések egyik jó példája a Corvin sétány, ahol a bevásárlóközponttal és az irodaházakkal beljebb tudták tolni a terület központját, ezzel eladhatóvá téve például a Klinikák metróállomás környékét is. A Vágóhíd utca környéki City Home építője még a válság alatt tovább építkezve ágyazott meg az újraélénkült kereslet fogadásának, jó ritmusérzékkel fejlesztve a közben irodafejlesztők által is felkapott területen.

A jövőbe mutató ingatlanfejlesztések is szóba kerültek, mivel egyre többen laknak városokban, s egyre fontosabbá válik a fenntartható és környezettudatos városépítészet. Ez azonban nem egyenlő az élettelen zöld sivatagok kialakításával – figyelmeztetett a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke, Barta Zsombor, jelezve, hogy a barnamezős területek számos lehetőséget kínálnak az ökológiailag értékes lakókörnyezet kialakítására.

Eltérő nyaralóárak

A Velencei-tónál 172 ezer forintba, míg Tihanyban ennek négyszeresébe is kerülhet egy nyaraló négyzetméterára – derült ki az Ingatlan.com elemzéséből. A kereslet és a kínálat is dinamikusan nő, több balatoni településen már budapesti árakon hirdetnek lakásokat. A ingatlandrágulás azonban nem kerülte el az üdülőket sem: Somogyban idén májusban átlagosan hat százalékkal, 272 ezer forintra emelkedett egy ház négyzetméterára, de anyagilag azok sem járnak jobban, akik Tihanyt vagy Szántódot választanák. Míg előbbinél 700 ezer, az utóbbinál 450-500 ezer forintra rúg egy ingatlan négyzetméterára. A balatoni ingatlanok átlagosan mégis olcsóbbak: a legfelkapottabb településeken kívül 200 ezer forint körüli vagy az alatti négyzetméteráron is találhatók nyaralók. | T. D.