A túlélésért húznak

A hagyományos éttermi cigányzene támogatására hirdetett nagy sikerű pályázatot Muzsikáló Budapest címmel a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza. A program célja, hogy az élő zenét népszerűsítsék. Idén a cigányzenére és annak pusztuló hagyományaira szeretnék felhívni a figyelmet. „Néhány évtizede csak a körúton több mint negyven cigányzenekar muzsikált” – mondta Pál István Szalonna.

A Magyar Állami Népi Együttes Művészeti vezetője, a pályázat ötletgazdája szerint ez az elmúlt két évtizedben hanyatlásnak indult, a hagyomány és a szakma is megszűnőben van. Az utolsó nagy veszteség akkor érte a muzsikustársadalmat, amikor a Rajkó Együttes eredeti formájában működő iskolája megszűnt, ahol szervezett keretek között tanítottak az idős zenészek. Azóta egyre kevesebben játszák ezt a műfajt, inkább komolyzenei képzésre küldik a családok a gyerekeiket, vagy a könnyűzenében érvényesülnek. Nem vagyunk messze attól, hogy teljesen elhallgasson a cigányzene Magyarországon. Az ötletgazda szerint a cigány muzsikusok mindenütt a Kárpát-medencében megbecsült tagjai voltak a helyi társadalomnak. Saját közösséget működtettek maguk körül, és generációról generációra adták át a tudásukat.

„Kárpátalján születtem, és úgy jutottam el a Magyar Állami Népi Együttesig, hogy egy cigányprímás, Muzsa Gyula tanított meg hegedülni Tiszaújlakon, más lehetőségem nem is lett volna – hangoztatta Pál István Szalonna. – Sokszor hallottam tőle, hogy átad nekem egy mesterséget, de az már rajtam múlik, hogy megteszem-e ugyanezt. Prímásként érzem ezt a felelősséget. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy ezt a fajta magyar cigányzenét megmenthessük. Ez a program azonban nemcsak a cigányzene fennmaradásáról szól, hanem olyan családok támogatásáról is, akik több évszázada szolgálják a magyar kultúrát.”

A program révén 12 budapesti étterem kap lehetőséget, hogy idén május 20. és augusztus 20. között a hét hat napján 4–7 fős cigányzenekart foglalkoztassanak. A pályázatot Budapest turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő, minimum 30 vendég fogadására alkalmas éttermei számára írták ki, és hatalmas volt az érdeklődés. „Már csak 6-7 étteremben van teljes felállású zenekar, azonkívül csak szólóban vagy párban muzsikál egy-egy zenész – mondta Pál István Szalonna. – A pályázat mellett egy iskolarendszerű képzés megteremtésén is dolgozunk. Az Állami Népi Együttesnek van még saját, teljes cigányze­ne­kara. Egy képzést már szerveztünk, és indítunk két új tanfolyamot is, hogy felmérjük, mekkora lenne erre az igény. Amennyiben lesz érdeklődés, szeretnénk alapítani erre egy művészeti iskolát is.”