Szintetikus folyadékot adnának el vörösborként

Domaine de La Romanée-Conti Romanée-Conti – jelenleg ez a francia bor, abból is a 2005-ös évjárat a legdrágább a világon. Ez a borászat az egyik legrégebbi Franciaországban, és ebből a borból egy palackért 4 millió forintot kérnek. Persze aki nem ennyire igényes, és inkább, mondjuk, egy autót vesz ezért a pénzért, közben meg beéri a világ legdrágább borainak tízes listáján szereplő tizedik nedűvel, annak elég, ha 700 ezer forintot leszurkol egy palackért.

A burgundiai, Henri Jayer Échézeaux Grand Cru 1978-as évjáratának ugyanis ennyi az ára.

Egy amerikai cég megirigyelte ezeket a méregdrága borokat, és úgy döntött, belevág a luxusborok fabrikálásába. Még csak nem is települnek ehhez Franciaországba, és nem présházakban, hanem patyolattiszta laborató­riumokban akarnak borkészítéssel foglalkozni.

A San Franciscó-i Alec Lee, az Ava Winery társalapítója és munkatársai egy 460 négyzetméteres létesítményben molekulánként térképezik fel a legjobb borokat, hogy mindenkinek elérhetővé tegyék őket. Méghozzá úgy, hogy a világ leghíresebb borait klónozzák. A cégnél nyolc kutató dolgozik, akik a legmodernebb technikát használják, többek között gáz- és folyadékalapú kromatográfiát, valamint tömegspektrométert. Ezekkel az egyes anyagok a legelemibb összetevőikre bonthatók, így megállapítható a pontos összetételük.

Az eljárással a kutatók molekulánként ismerhetik meg a luxusborokat. A nyersanyagok azonosításával és számszerűsítésével szerintük meghatározhatók azok a vegyületek, amik a borok egyedi zamatát adják. Onnantól pedig már csak az a feladat, hogy ezeket a vegyületeket előállítsák szintetikus formában. Végül különféle technikákkal úgy módosítják a vegyületeket, hogy az öregedés hatásai is érezhetők legyenek az ízen.

Az elnevezést illetően az Európai Unió jogszabályában megfogalmazott bor definícióból kell kiindulni, vagyis a »bor«: kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjedése által nyert termék

– mondta Barátossy Gábor, a Nébih Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságának igazgató­helyettese. – Mindezek alapján egy szintetikus alkotórészekből összeállított folyadék semmi esetre sem tekinthető annak. A jogszabályok szigorúan meghatározzák a borkészítés során a termékhez adható anyagokat és mennyiségüket is. Ezek között természetesen nem szerepelnek aroma­komponensek, ezért ilyen termék Magyarországon és az EU-ban borként nem kerülhet forgalomba. Ha feltételezzük, hogy a bor összes alkotórészét – beleértve minden íz- és illatanyagot – be tudnánk azonosítani és szintetizált vegyületekkel tudnánk pótolni, az így előállított terméket a jelenleg érvényes jogszabályok alapján akkor sem nevezhetnénk bornak.”

Elméletben persze a technológiai lehetőség megvan ahhoz, hogy a borokat természetes alkotórészeikre szedjék, sőt a mai tudásunk szerint sok olyan összetevőt azonosítottak már, amely az illatért és a zamatért felelős. Ámde Barátossy Gábor szerint a bor aromavilágát több ezer különböző szerves molekula együttes hatása alakítja ki, melyek vagy a szőlőben, vagy az erjedés, vagy az érlelés során alakulnak ki. Természetesen van néhány, az adott bor szempontjából meghatározó komponens, molekula, amely a bor érzékszervi tulajdonságait alapjaiban meghatározza, de pusztán ezeknek a létrehozásával nem érhető el hasonló komplex, még a palackban is tovább élő élvezeti cikk. Barátossy Gábor szerint tehát az akció csak egy áltudományos háttérrel kreált reklámfogás. A komponensenként összerakott bor előállítási költsége ugyanis, amennyiben nagy tisztaságú komponensek összemérésével történik, ugyanolyan drága lenne, mint az eredeti. Márpedig ki akarna milliókért molekulákat kóstolni, amikor ugyanannyiért a valódit is választhatja?

Ettől lesz luxuscikk egy borból

Általában extrém kis mennyiség készül ezekből a nagy presztizsű borokból, különleges helyen, különleges szőlőkből és nagy hozzáértéssel. A Domaine de la Romanée-Conti Romanée-Conti borászat például 1232 óta működik. Nagyon kis területen termel, van olyan tétel, amelyikhez mindössze 1,8 hektáron terem szőlő, tehát limitált palackszám van belőle, számozott palackokban. Ráadásul a szőlőt maguk nemesítik és szaporítják, ezzel érik el, hogy semmihez nem foghatóan különbözik a szomszédos területeken termelt boroktól.