Bírósági döntés született a Mol-INA ügyben

Karamarko a Facebook-oldalán azt írta: nem áll fenn az összeférhetetlenség, 2016 tavaszán csak Horvátország érdekeit akarta megvédeni és figyelmeztetni az anyagi károkra, amelyek a döntőbíróság per végül be is következett elvesztésével járnak. Szavai szerint betöltött tisztségei miatt joga és kötelessége volt elmondani saját véleményét az aktuális történésekről, főleg azokról, amelyek Horvátország nemzeti érdekeinek védelmét érintették.

„Egy találkozón azt mondtam, érdemes volna a magyar féllel közös megállapodásra jutni, és amennyiben ez sikerül, közösen elállni a döntőbírósági eljárástól, mert nem vagyok benne biztos, hogy Horvátország megnyeri azt” – írta Karamarko közösségi oldalán. Jelezte: immár több mint világos, hogy csak meg akarta védeni Horvátország érdekeit és a horvát költségvetést.

Az illetékes horvát bizottság 2016 májusában állapított meg összeférhetetlenséget Karamarko ügyében. A független, önálló testület állásfoglalása szerint személyes és üzleti kapcsolatai miatt a miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Karamarko érdekellentétbe került, amikor személyes véleményének hangot adva a döntőbírósági lejárástól való visszalépést szorgalmazta.

Az ügy hátterében az áll, hogy Karamarko felesége üzleti kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely a magyar Mol olaj- és gázipari vállalatnak lobbizott. Az asszony felbontotta a szerződést, amikor férje kormányzati tisztséget kapott. Emellett azt is Karamarko szemére vetették, hogy baráti kapcsolatot ápolt Jozo Petroviccsal, a Mol horvátországi képviselőjével, miközben Zágráb perben állt a magyar vállalattal.

Karamarko ezt követően lemondott pártelnöki és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, majd nem sokkal később a kormány is megbukott.

A politikus ezt követően a közigazgatási bírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a bizottság döntését. A bíróság 2016 szeptemberében elutasította beadványt és jóváhagyta a bizottság határozatát. Ezt a döntést erősítette meg most a legfelsőbb közigazgatási bíróság, az eljárás pedig jogerősen befejeződött.

https://www.vg.hu/vallalatok/mol-ina-ugy-csupan-het-ceg-jelentkezett-tanacsadonak-751501/

A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

Egy nappal a döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic horvát kormányfő 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.