Véget ért a tíz napig tartó olajpiaci áremelkedés

Több mint egyheti emelkedés után tegnap esésnek indult az olaj árfolyama. Nagy rali zárult le ezzel: a texasi WTI jegyzése majdnem 9 százalékot emelkedett tíz nap alatt, az északi-tengeri Brent 8,3 százalékos erősödés után kezdett korrigálni. Az esés oka, hogy a friss amerikai statisztikák szerint az ország olajkitermelése márciusra napi 10,4 millió hordóra nőtt. A befektetők aggódnak, hogy az emelkedő amerikai kitermelés veszélyezteti a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) és Oroszországnak a kitermelés csökkentéséről kötött megállapodásával elért eredményeket. A világ két legnagyobb olajkitermelője, Oroszország és Szaúd-Arábia nagyjából 10,5-10,5 millió hordónyi olajat termel ki naponta, a jelenlegi növekedési ütemmel azonban decemberre már az Egyesült Államok lehet a világ legnagyobb olajhatalma.

Pedig a piac joggal gondolta, hogy az amerikai piac is a szűkülés felé haladhat: az Energiainformációs Hivatal adatai szerint 2,6 millió hordóval csökkentek az amerikai olajkészletek a március 16-ig tartó héten, miközben az elemzők ugyanekkora növekedésre számítottak. A meglepő adatra kedden a WTI amúgy is emelkedő árfolyama további 1 százalékot ugrott.

A több mint egyhetes ralit az OPEC felől érkező hírek is fűtötték. A kartell új megfelelési csúcsot állított fel a kitermeléscsökkentési megállapodás tekintetében: februárban 138 százalékos volt a megfelelési mutató, ez enyhe növekedés a januári 133 százalékról – hangzott el az OPEC és a megállapodásban részes kartellen kívüli országok hét eleji közös tanácskozásán. A javulás mögött két fő tényező áll: egyrészt a legnagyobb exportőr, Szaúd-Arábia, valamint egyes öböl menti államok vállalásukon felül fogták vissza a kivitelt, másrészt nagyon visszaesett a venezuelai kitermelés és az export. A dél-amerikai állam a múlt hónapban már csak napi 1,5 millió hordónyi olajat hozott felszínre, ez január óta napi 52 ezer hordós csökkenés – közölték a Reutersszel OPEC-források.

A drágulást világpolitikai események is mozgatták. Mohamed bin Szalman szaúdi koronaherceg a hét elején érkezett Washingtonba, hogy tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel. Ugyan a hivatalos sajtóközlemény szerint csak a jemeni polgárháború kapcsán esett szó Iránról, de a befektetők már arra kezdtek spekulálni, hogy az Egyesült Államok újból szankciókat léptet életbe Irán ellen. Ezt a nézetet erősíti az is, hogy Donald Trump a megüresedett külügyminiszteri székbe a CIA igazgatóját, Mike Pompeót jelölte, aki még képviselőként élesen bírálta az iráni atompaktumot. A szankciók elrendelése érzékenyen érintené az OPEC egyik legnagyobb kitermelőjének exportját, ezzel a világpiacot is. Az FGE energiaelemző cég szerint a szankciók újraindítása napi 250 ezer és 500 ezer hordó közti visszaesést okozna az iráni olajexportban.