Sokesélyes a gázrendszer fejlesztési terve

Tíz olyan beruházás megvalósításához járult hozzá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), amelyek a magyar–román gázszállítási folyosó (RO-HU) kiépítéséhez szükségesek. Erre vonatkozó határozatát az FGSZ Földgázszállító Zrt. által készített tízéves fejlesztési terv jóváhagyásának részeként hozta. A projektek között van két kompresszorállomás létesítése (Csanádpalotán és Dorogon), három bővítése (Szadán, Mosonmagyaróváron és Városföldön), továbbá vezetéképítések Gödöllőnél, Kozármisleny és Kaposvár között, valamint négy csomópont és egy gázszagosító átalakításának folytatása is.

Románián a figyelem

Ám a beruházások – kettő kivételével – csak akkor valósulhatnak meg, ha teljesül a MEKH-nek az a korábban már jelzett feltétele, amely szerint pozitív eredménnyel zárul a magyar–román összekötő gázvezeték kapacitásainak lekötésére kiírt tender. A tender az év vége felé várható, de ennek is van egy feltétele: meg kell vele várni, hogy a fekete-tengeri gáztermelésre készülő társulások közül a legnagyobb, az ExxonMobil és az OMV konzorciuma meghozza saját beruházási döntését, mert a RO-HU folyosó reménybeli használói jórészt e társulás gázára számítanak. (Importálhatnak persze valamennyit Erdélyből is.)

Az ExxonMobil és az OMV tavaly óta egyeztet a bukaresti kormánnyal az ottani termelés feltételeiről, s nemrég előrelépés is történt: megszületett a romániai offshore-törvény. Ez többek közt előírja, hogy a tengeren felhozott gáz felét a román gáztőzsdén kell eladni, s csak a másik felére kereshet tetszése szerint vevőt a termelő.

Szadán bővíteni kell

Nem kerül vissza a fiókba az FGSZ mind a tíz beruházásának terve az említett aukció sikertelensége után sem. Ez esetben ugyanis fel kell mérni, hogy a piaci szereplők mekkora kapacitást kötnének le a magyar–szlovák vezetéken, azaz a balassagyarmati határkeresztező ponton. Ha megfelelő mennyiségűt, a tízéves fejlesztési terv két beruházását akkor is meg kell valósítani, mert azok a magyar–szlovák–osztrák szállítási folyosóhoz (HU-SK-AT) is kapcsolódnak. Ezek a gödöllői átkötés, amely a Magyar Gáztranzit Zrt. (MGT) és az FGSZ Zrt. közös vállalkozása – az MGT hamarosan az FGSZ tulajdona lesz –, továbbá a szadai kompresszorállomás bővítése, amely viszont az MGT egyedüli fejlesztése.

Az MGT-nek és az FGSZ-nek 2019. október 1-jéig meg kell állapodnia, hogy milyen megosztásban valósítják meg a gödöllői átkötést. Ha nem állapodnak meg határidőre, a munka az MGT-é – mondta ki a MEKH –, de az FGSZ-nek akkor is meg kell tennie minden tőle telhetőt, hogy 2022. október 1-jére a szükséges balassagyarmati kapacitások és a megfelelő gázminőség rendelkezésre álljon.

Észak és dél között

A tízéves tervnek része egy Városföld és Vecsés közötti új vezeték építése is (a meglévő mellé). A Kecskemét közelében lévő Városföld azért fontos, mert ott van a hazai gázrendszer központja, Vecsés pedig egyebek mellett azért, mert odáig vitték le a magyar–szlovák vezetéket. Az új cső azonban csak akkor fektethető le a hivatal határozata szerint, ha az MGT és az FGSZ más módon nem tud gondoskodni olyan nyomású és minőségű gázról, amelyre alapozva már szerződés köthető a szlová­kiai rendszer-üzemeltetővel a megadott határidőre. Természetesen itt is feltétel, hogy pozitív legyen a majdani használatra kiírandó kapacitásaukció eredménye. Ám ha megépül a Városföld–Vecsés-összeköttetés, akkor a gödöllői átkötés terve parkolópályára kerül, ahogyan négy csomópont átalakítása is.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható