A társaságok egyesülésének célja legtöbbször a szinergiahatás elérése, hiszen egy cégként működve elérhető a gazdaságos üzemméret, bővülhetnek a piacok, korszerűbb lehet az értékesítési hálózat. Az átalakulások, csoportszintű átszervezések hátterében jellemzően üzleti érdekek állnak, ugyanakkor minden esetben szükséges az egyéb jogi, számviteli és adózási hatásokat is megvizsgálni, hiszen azok a gazdálkodó eredményére és tőkehelyzetére is hatással vannak, sok esetben segítve azok helyreállítását – olvasható a Deloitte közleményében.
A gazdasági társaságok átalakulása esetén a jogutódlással megszűnő cégek dönthetnek úgy, hogy a mérlegben kimutatott eszközeiket és kötelezettségeiket átértékelik, és az egyesülési vagy szétválási vagyonmérlegben piaci értéken szerepeltetik.
Akár a már nullára leírt, de használt, értékkel bíró és forgalomképes eszközöket is fel lehet értékelni. Az átértékelés eredményeként létrejött pozitív különbözet (vagyonnövekedés) a jogutód saját tőkéjét növeli, amely lehetőséget biztosít a válság miatt veszteséges helyzetbe került társaságok számára a saját tőkéjük rendezésére.
Az átértékelésből eredő vagyonnövekedés ugyan adóköteles az egyesülés időpontjában, az egyébként veszteséges társaságoknál a negatív adóalap miatt ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a teljes összegre meg kell fizetniük a társasági adót, míg a jogutód az átértékelt magasabb eszközértéket tudja később az értékcsökkenési leíráson keresztül költségként elszámolni.
Amennyiben ez mégis jelentős megterhelést jelent a jogelődnek, lehetőség van az azonnali adófizetés alóli mentesülésre, annak halasztására is, amely azzal jár, hogy a jogutód később nem számolhat el értékcsökkenést az eszközök értékének átértékelt részére. A két opció közötti választás azonban nem befolyásolja az átértékelés saját tőkére gyakorolt pozitív hatását, az mindenképpen segíteni tud a saját tőkén
– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A folyamatos működést, és annak eredményességét is kiegyensúlyozottabbá teheti egy egyesülés, ha az abban résztvevő társaságok között van veszteséges és nyereséges cég is, amely a pénzügyi eredményen túl az adókötelezettségeket is konszolidálja. Veszteséges és nyereséges csoportcégek esetén az egyesüléseken túl érdemes a csoportos adózás választását is megfontolni. Erre a hazai jogrendben szintén van lehetőség, és ez a megoldás szintén összesíti a csoportcégek negatív és pozitív adóalapjait, amelynek eredményeként csökken a csoportszintű adófizetés.
A válság hatására várhatóan megemelkedik a felvásárlási tranzakciók száma is. A nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő felek részéről nő az eladási szándék, míg a válságot sikeresen túlélő, likviditással rendelkező felek nyitottabbak lesznek a válság miatt alacsonyabb áron kínált társaságok, vagy üzletágak felvásárlására.
Egy ilyen tranzakció előkészítését segítheti egy cég szétválással történő megosztása külön társaságokra. Ha például valaki a nyereséges üzletág költséghatékony finanszírozhatóságát és a hitelminősítések alapját képező pénzügyi eredményeit szeretné fenntartani, logikus döntés lehet külön társaságba helyezni a veszteséget termelő üzletágtól. Hasonlóan jó megoldás lehet egy szétválás abban az esetben, ha bármelyik üzletágtól meg is válna a társaság, vagy a tulajdonos
– mondta Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.
Mivel egy egyesülés vagy szétválás folyamata jellemzően hónapokig tart, érdemes időben átgondolni, hogy szükségesek-e a különböző társasági jogi átszervezések, illetve megfontolni az éppen ilyen tranzakciók által biztosított lehetőségeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.