Mentik a menthetőt a légitársaságoknál

Üres kézzel távoztak a legnagyobb amerikai légitársaságok vezetői a Mike Pence alelnökkel folytatott pénteki tárgyalásukról.

Miután kiderült, hogy újabb pénzügyi segítségre nem számíthatnak, arról ment a disputa, hogy a kormányzat kötelezővé teszi-e az utasok számára a beszállás előtti lázmérést, és ha igen, kinek a feladata lesz elvégezni.

ezt a feladatot a járványügyi hatóságokra testálnák, mondván, a közbizalmat jobban szolgálná, és az embereket megnyugtatná, ha hivatalos jogosítványokkal felruházott szakemberek ellenőriznék az utasokat. A járványügynek azonban más területeken is helyt kell állnia, ezért inkább leadná ezt a rutinfeladatot.

A közlekedésbiztonságiak vállalnák a lázmérést, ha annak költségeit megtérítik számukra, és világosan elhatárolnák a felelősségi köröket.

A lázas utasok kiszűrése technikai kérdés, de hogy mi lesz velük utána, abban nincs konszenzus.

Az egyértelmű, hogy nem engedik őket a fedélzetre, ám a légitársaságok a jegy árának visszafizetését csak akkor vállalják, ha a hatóság tartja vissza az utast.

Az utazás biztonságát, a fertőzésveszély minimalizálását garantáló intézkedések nélkül a történetük legnagyobb válságát élő amerikai légitársaságok nem tudnak talpra állni.

Ehhez képest az az igényük, hogy Washington tegye kötelezővé a lázmérést és a maszkviselést, a legkisebb kiadással járó bizalomnövelő intézkedések közé tartozik. Annyiban maradtak, hogy a kormányzat vizsgálja a lehetőséget.

A briteknél ezzel szemben eredményes a légi közlekedés és a turizmus érdekképviseleteinek segélykiáltása, a kormány eltörli a 14 napos kötelező karantént a szigetországba érkezők számára. Az országokat fertőzöttségi fokuk szerint vörös, sárga és zöld zónákba sorolják, s az utóbbi két szín a szabad mozgást szimbolizálja.

A döntést jövő héten véglegesítik, rá egy hétre válik hatályossá, ezzel a nyári idegenforgalmi szezon talán menthetővé válik. A gyanús esetek szűrését és a szigorítás jogát viszont fenntartja majd a kormány

– értesült a Reuters. Múlt héten az ágazati szervezetek több százezres elbocsátási hullámot vizionáltak, nyomást gyakorolva Londonra.

Kormányzati segítséget kap holland részről is az Air France-KLM: Hága hitel és garancia formájában 3,4 milliárd euróval menti ki az általa 14 százalékban tulajdonolt légitársaságot azután, hogy az ugyanakkora részesedéssel rendelkező Párizs áprilisban már hétmilliárd eurót betett a közösbe.

A holland adófizetők pénzére az igazgatóságba delegált kormánymegbízott ügyel majd. A légitársaság árfolyama a bejelentésre 5 százalékot ugrott, de a napot 3 százalékos mínuszban zárta.

Azt nem tudni, ebben mekkora szerepe volt a Ryanair bejelentésének, amely tiltott állami támogatást gyanítva Brüsszelnél eljárást kezdeményez az ügyben, ahogy tette azt a csütörtökön véglegesített Lufthansa-támogatás esetében is. Berlin kilencmilliárd euróval szállt be a nemzeti légitársaságba, hogy megmentse a csődtől.

S bár ez az ügylet megkapta az Európai Bizottság jóváhagyását, kérdéses, hogy az érvelés a bíróságon is megállja-e majd a helyét. Igaz, mire ítélet születik, újra egyenesbe kerülhetnek a nagy állami légitársaságok.

Ma indul a 737 MAX-ok tesztje

A mai nappal kezdetét veszi a Boeing 737 MAX gépek háromnapos tesztje az Egyesült Államok légügyi hatóságának bevonásával – értesült a Reuters. A próbarepülések során a pilóták szélsőséges manővereket hajtanak végre a Boeing seattle-i központja közelében. A teszteken kipróbálják az újraprogramozott MCAS-t is, ez a szoftver vezetett a 737-es gépek tavalyi lezuhanásához.