Második körös részvételt fontolgat a Nemzeti kötvényprogramban a Market

A vírus második hulláma nélkül is jöhet egy mélypont 2020 negyedik, illetve 2021 első negyedévében, ha már nem érkeznek be újabb munkák – mondta lapunknak Scheer Sándor. Éppen ezért a Market Építő Zrt. alapító-társtulajdonosa szerint az építőiparnak árat kell csökkentenie, s ez egy kollektív feladat. Ebben az építőanyaggyártóknak és –forgalmazóknak ugyanúgy partnernek kell lenniük, mint a szak- és generálkivitelező cégeknek, ha pedig vékonyabban fog a ceruza, racionalizálni kell a belső folyamatokat. „Erre azért van szükség, hogy helyzetbe hozzuk a hezitáló beruházókat. Ha jobbak az árak, talán nem lebegtetik a küszöbön lévő ingatlanfejlesztéseknél a start gomb megnyomását, kisebb dilemmát okoz majd nekik, lesz-e vevő, lesz-e bérlő, s ha igen, milyen áron” – emelte ki.

Ennek szellemében az utóbbi hónapokban a Marketnél is jóval visszafogottabban áraztak,

akár 10-15 százalékkal alacsonyabb ajánlatokat téve. Korábban a GDP 9-10 százalékát is adta az építőipar, ma 5-6 százalék ez az arány. Többféle számítás van a multiplikátorhatást figyelembe véve és anélkül, de Scheer Sándor azt szeretné, hogy a korábbi szintre kerüljön az ágazat nemzetgazdasági súlya.

Többen nem leszünk, hatékonyságban, szervezésben előre lépve viszont még 20-25 százalékkal növelhetjük a teljesítményt

– bocsátotta előre.

A mélyépítési területen döntő részben az állam a megrendelő, zömében európai uniós társfinanszírozással. Itt a szakember szerint rövid- és középtávon nem várható törés. „Bár kiváló autópálya-hálózatunk van, még mindig van mit fejleszteni, a sugárirányú kiépítés után most már a kereszt összekötéseken van a hangsúly. Egyre inkább megfelel az úthálózat az ország szerencsés geopolitikai helyzetének, emellett lassan teljesen le van csatornázva az ország, korszerű a vízhálózat, így előbb-utóbb a már meglévő infrastruktúra felújításának időszaka jöhet el” – sorolta. Úgy látja, sokkal inkább érzékelhető a kereslethiány a magántőkének kitett magasépítések terén, sokösszetevős a piac, még újra magára kell találnia a reálgazdaságnak. Nagy kérdés, az irodapiac hogyan alakul a home office-időszak után, illetve lesz-e megtorpanás az elmaradó turisták miatt a szállodafejlesztésekben.

Nem túl szerencsés, hogy a lakásáfa 5-ről 27 százalékra történő visszaugrása után tört ki a járvány,

de Scheer Sándor szerint a barnaövezeti fejlesztések ezen várhatóan segíteni fognak. Ezek egyrészt a városok minél logikusabb fejlesztését segítik, hiszen olyan helyen kap kedvezményt a beruházó, ahol eleve rehabilitálandó területeket kell élettel megtölteni, másrészt a 22 százalékpontos áfakülönbözet a vevőket is terelni fogja. A Lakás- és ingatlanpiaci tanácsadó testület (Litt) legutóbbi, online ülésén is a barnaövezet volt a fókuszban, már mindenki az érintett fejlesztési zónákat kijelölő térkép szeptemberi megjelenését várja. A nagyvállalkozó szerint már ma is minden második újlakásfejlesztés barnaövezeti, ezeknél utólag várható átárazás a különbözet miatt.

A Világgazdaságnak adott interjúban a Market-vezér a tavalyi 188 milliárd forintos árbevételi rekord kapcsán megjegyezte, hogy koronavírus nélkül is stagnáló állapotot tervezte 2020-ra. A korábban feszítő munkaerőhiányt pedig részben az oldotta meg, hogy a járvány alatt sokan hazajöttek külföldről, főleg Ausztriából, Németországból és. Nagy-Britanniából. De speciális volt az ukrán munkavállalók helyzete is, a többségük ugyanis úgy döntött, inkább Magyarországon vészeli át a Covid-időszakot a munka és a biztos megélhetés miatt.

Korábban heves vitákat hozott a 360 forint feletti euróárfolyam a magas importarányú alapanyagbeszerzés terén,

de a jelek szerint a 350 alatti jegyzéssel megnyugodott a piac. „Sok csata zajlott a háttérben a beszállítókkal, forgalmazókkal az árfolyam miatt, de időközben konszolidálódott a helyzet, visszatért minden a régi kerékvágásba. A gipszkartonlemezek beszerzése volt a legérzékenyebb terület” – árulta el a szakember. Végül azt is elmondta lapunknak, hogy mivel vannak további ötleteik, terveik, egy második körös részvételt fontolgatnak a Növekedési kötvényprogramban (NKP). A cél nyugat-európai mintára a beruházói láb kiépítése, hogy pár év múlva a munkáik 30-50 százalékát már saját maguknak végezzék.

A teljes interjú a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható