A kishalak levadászásában hisznek a techóriások

Pac-Man-vásárlásnak (Pac-Man buying) keresztelte el a pénzügyi sajtó az amerikai technológiai óriáscégek akvizíciós hullámát. A videójátékok hőskorában a kis kerek figura, Pac-Man a pályán végigszáguldva habzsolta fel a pici pöttyöket, igyekezve elkerülni a rá leselkedő veszélyeket. Hasonlóan viselkednek a fenti mamutok; úgy gondolják, hogy a kis tranzakciók révén nyerhetik meg végül a játékot - írja a Figyelő.

A Financial Times elemzése szerint ez év eleje óta összesen 264 milliárd dollárt költöttek egymilliárdnál kevesebbe kerülő felvásárlásokra.

Biden bekeményített

Ez több mint a duplája a 2000-ben, a dotkom lufi tombolása idején kimutatott rekordnak. A ballon kidurranásáig a politika és a szabályozó hatóságok nem nagyon foglalkoztak ezzel. Most azonban a washingtoni politikai elittől kezdve a versenyhatóságig (Federal Trade Commission – FTC) szinte mindenki rászállt ezekre a gigászokra. Az érv klasszikus: azzal, hogy még azok kiskorában felvásárolják potenciális riválisaikat, megakadályozzák a verseny kialakulását. A helyzet olyan súlyos, hogy az FTC vizsgálatot indított az Instagram és a WhatsApp felvásárlása kapcsán a Facebook ellen – holott mindkét tranzakció régóta lezárult. Ezt nem tanácsos félvállról venni, ugyanis a kormányhivatalnak utólag is joga van megvétózni az akvizíciókat, amennyiben törvénytelenségekre bukkan. Az amerikai szabályozás szerint a 92 millió dollárnál alacsonyabb összegű felvásárlásokat a multik nem kötelesek bejelenteni.

Az idén különösen éhes volt a Big Tech, összesen 9222 startupot habzsolt fel

(csak az egymilliárd dollárosnál olcsóbb ügyleteket számolták össze), ez 40 százalékkal haladja meg a 2000-es szintet.

Az FTC összesítése alapján az Apple, a Facebook, az Amazon, a Google, valamint a Microsoft 2010 januárja és 2019 decembere között 819 akvizíciót nem jelentett be – nem volt rá jogszabályi kötelezettségük –, továbbá azokat a határokon átívelő ügyleteket sem hozták hasonló okokból a szabályozó hatóság tudomására, melyek során nem szereztek befolyásoló többséget az adott cégben. A kormányhivatal megállapítása szerint is a Big Tech vállalatai tudatosan vásárolják fel a startupokat, annak érdekében, hogy leendő versenytársaikat kiiktassák a piacról. A legnagyobb ragadozó a Microsoft. A legutóbbi emlékezetes bevásárlása az volt, amikor 16 milliárd dollárért megvette a hangfelismerő rendszereket fejlesztő Nuance társaságot. A második a sorban az Amazon, náluk az MGM 8,45 milliárdos bekebelezése volt a legutóbbi nagy dobás. A Federal Trade Commission megélénkült érdeklődésének a hátterében Joe Biden amerikai elnök júniusi ukáza áll, amely – szektoroktól függetlenül – a piaci koncentráció csökkentését célozta meg.

Részvényesi selyemcukorkák

A technológiai óriásoknak azonban nem csak felvásárlásokra van pénzük, bőségesen igyekeznek a részvényeseiket is kárpótolni, miután a pénzügyi szabályozó hatóságok feloldották a részvény-visszavásárlási programokra vonatkozó korlátozást. Ezt a pandémia kitörése idején azért rendelték el, hogy a kereslet meredek zuhanása ne okozzon likviditási, tőkemegfelelési problémákat a vállalatoknál. A Microsoft például 60 milliárdos programot jelentett be – még ekkora összeg sem okozott különösebb felfordulást a tőkepiacon.

A részvényesi juttatások ilyen szintű növelése elemzők szerint rendszerszintű gondokra világít rá: a techtitánoknak egyszerűbb startupok, illetve licencek megvételével megoldani technológiai fejlesztéseiket, mint saját erőből, kockázatot vállalva tenni ezt.

Az Apple például 2013 óta 450 milliárd dollárt költött saját papírjai visszavásárlására.

A részvényesek ennek persze örülnek – most még. Később lehet, hogy bánni fogják, hogy a gáláns cég ennek az összegnek legalább egy részét nem költötte el új piacokon, például az autógyártásban való terjeszkedésre. Hasonló a helyzet a Microsoftnál is. Amióta Satya Nadella a vezérigazgató (2014), a részvény-visszavásárlásra fordított összeg a négyszeresére nőtt. Az ilyen programok kétségtelenül alkalmasak arra, hogy az adott társaság árfolyama jobban teljesítsen a piaci benchmarkoknál – tipikus példa erre a kurzusát az ezredforduló óta megduplázott Oracle –, viszont azt jelzik, hogy lassacskán kifogy az innovációból.

Megkésett fordulat

Az IBM a technológiai lufi értékének a csúcsára érve részvényeinek nagyjából a felét vásárolta vissza,

a tőzsdei árfolyam azonban hozzávetőleg ugyanott van, mint a millennium idején.

A cég beruházásai tavaly 2,6 milliárd dollárra csökkentek (míg a szektor új nagyragadozója, az Amazon 50 milliárdot fordított erre az elmúlt 12 hónapban). Vagy egy másik példa: mennyit kaszálhatna most, a globális csiphiány tombolása idején az Intel, ha a 2018 és 2020 között részvény-visszavásárlásra költött 40 milliárdot inkább kapacitásainak a bővítésére fordította volna? Úgy néz ki, mindkét vállalat későn ébredt fel: az IBM 2014-ben fogta vissza sajátrészvény-vételeit, az Intel új vezérigazgatója, Pat Gelsinger pedig csak a közelmúltban említette meg, hogy a készpénzt inkább invesztíciókra költik. Fordult a Cisco is: Chuck Robbins vezérigazgató elismerte, hogy jogos kritikák érhetik a céget, mert elhanyagolta beruházási tevékenységét.

A cikk a Figyelő hetilap szeptember 30-iki számában került publikálásra.