„A Wet Wipe Kft. története jó példája annak, amikor egy vállalkozás a reális lehetőségeit felmérve teszi meg a növekedéshez szükséges következő lépéseket. Az 1998-ban alapított cég egy bérelt helyiségből indulva hozott létre saját telephelyet a miskolci megyei kórház mellett, majd 2011-ben, zöldmezős beruházással jött létre az az üzem, amely jelenleg már a bővítés harmadik üteme előtt áll. Miközben a Wet Wipe mindvégig magyar érdekeltségű volt, a tulajdonosi konszolidáció eredményeként mostanra csak az egyik alapító, Kohányi Ferenc jegyzi ügyvezetőként (is) a társaságot. Ő a stratégiai tervezésre fókuszálva egyre kevésbé vesz részt a napi operatív irányításban. Ezt a feladatot az elmúlt évek alatt fokozatosan rám ruházta” – magyarázta Kozsnyánszky Gyula, aki egy évtizede, minőségirányítási vezetőként került a vállalathoz, majd a ranglétra több fokát bejárva öt esztendeje lett gyárigazgató, később pedig az orvostechnikai eszközök piacán kijelölt felelős személy.
Azt tapasztalja, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött az európai és a magyarországi higiéniai kultúra, s ennek köszönhetően a nedves törlőkendők piaca is megnőtt. A babaápolásból szép lassan átszivárgott a használatuk a mindennapi higiéniába, ráadásul a Covid is erőteljes hatással volt ezen termékek alkalmazására. Ugyancsak érdekesség, hogy az autóápolásban szintén egyre nagyobb szerep jut ezeknek a produktumoknak. Amit régen hajtógázas flakonba zártak, azt ma nedves törlőkendő formájában árulják – legyen az autóbelső-ápoló vagy gépkocsiüveg-tisztító. Sőt, mostanra a műszerfaltisztítókat is törlőkendőkkel árulják.
„Elsőre mindenki a babapopsitörlésre gondol, amely valóban a törlőkendők legnagyobb mennyiséget igénylő, elsődleges felhasználása, de rendkívül jelentősek az egyéb kozmetikai termékek is – a szépség-ipari produktumoktól kezdve az autóápolási, -tisztító kendőkön át a kisállattörlőkig. A másik meghatározó felhasználási terület a fertőtlenítőkendők szegmense, amellyel kapcsolatban még egzotikumról is beszámolhatok, mert a dubaji piacra gyártott termékkel a tevék tőgyét fertőtlenítik le fejés után” – mondta a Figyelőnek a szakember. A fertőtlenítőkendők iránt amúgy is nőtt a kereslet, ám a koronavírus-járvány kitörését követően drámai mértékben megugrott rájuk az igény.
Mára viszont – igaz, a 2019-es forgalomnál lényegesen erősebb bázison – Európában és Magyarországon is nyugvópontra jutott a piac.
„A pandémia kirobbanása után egyik pillanatról a másikra a három-négyszeresére bővült a rendelésállományunk. A hirtelen megnövekedett keresletnek még úgy is emberpróbáló feladat volt megfelelni, hogy közben majdnem megdupláztuk az üzemi létszámot. Ma negyvenen vagyunk, s közülünk huszonöten dolgoznak az üzemben úgy, hogy az állandó létszámunk a járvány után is stabil maradt. A Covid megjelenését követően a megszokott kettőről így is azonnal átálltunk három műszakra, amin másfél évig nem is változtattunk, miközben termelésvezető kollégáimmal még a hétvégéket is végigdolgoztuk, az üzemi munkatársakkal együtt. Mindeközben a munkaszervezésnél is nagyobb feladatot jelentett az alapanyag-beszerzés, ami rendkívüli szervezést igényelt. A mi produktumainkhoz szükséges alap- és hatóanyagok többsége ugyanis európai gyártóktól érkezik, viszont ezeket a legtöbb ország stratégiai terméknek minősítette, s betiltotta az exportjukat. Így, miközben hirtelen áruhiány keletkezett, mert minden törlőkendőgyártó ugyanazt kereste, a bajt tetézve elképesztő módon megugrottak az árak” – foglalta össze a gyárigazgató.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.