Szűkebbre kell húzni a nadrágszíjat a pályázati piacon

Lezárult a Magyar multi program (Ginop Plusz-1.1.2-21), a kiemelkedő teljesítményű, nagy növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásokat célzó konstrukció kifutása azt jelenti, hogy pályázatszegény időszak előtt áll a versenyszféra.

A derűlátó prognózisok szerint a leghamarabb ősszel lesz új lehetőség, amely releváns fejlesztési forrást tartogathat a termelő-gyártó iparvállalatoknak és a szolgáltató szektornak.

A Ginop Plusz 1.1.2-21-nél tavaly októbertől lehetett pályázni, projektenként legalább 100 millió, legfeljebb 2,5 milliárd forint volt a tét, és erre 100 milliárd forintos keret állt rendelkezésre. 

A Magyar multi program a legkevésbé sem volt tömegpályázat, sokkal inkább azt a célt segítette, hogy a jók még jobbakká válhassanak, lehetőséget adva a szintlépésre ambiciózus, hazai tulajdonú cégeknek, hogy a nemzetközi piacokon is láthatóvá váljanak. Ez a program eszköz volt ahhoz, hogy aki magas hozzáadott értékkel termel, az feljebb léphessen a beszállítói láncban, importot váltson ki, vagy egyenesen exportpiacra gyárthasson.

Így aki prémiumminőségű saját termékkel rukkol elő, az Magyarországon kívül Európa-szerte éppúgy sikeres lehet, mint akár Észak-Amerikában vagy a Távol-Keleten.

Különleges igényeket szolgált ki, ezáltal ugyancsak rétegpályázatnak volt tekinthető a 30 milliárd forintos Zöld nemzeti bajnokok (Ginop Plusz-1.3.1-21) program. A konstrukció célja a hazai hozzáadott érték növelése volt a feltörekvő zöldgazdasági piacokon, összhangban a 2021–2027-es Nemzeti intelligens szakosodási stratégiával (S3). A körforgásos gazdaságra való átállás érdekében a felhívás célcsoportjába tartoztak az energiahatékonysági, elektromobilitási vagy vízgazdálkodási technológiákat gyártó vállalkozások, továbbá az egyszer használatos műanyagokat helyettesítő vagy másodlagos alapanyagokat előállító és felhasználó piaci szereplők. Itt is nagyok voltak a különbségek, az igényelhető feltételesen vissza nem térítendő támogatás 20 millió és 1,5 milliárd forint között szóródott.

Valóban üres az étlap, hiszen a tömegpályázatok ideje is lejárt, de sokan bíznak abban, hogy lesz még olyan beruházási forrás a folytatásban, amelyből finanszírozhatók lesznek a tervezett kapacitásbővítések, technológiafejlesztések.

Emlékezhetünk, a Ginop Plusz 1.2.1-21 felhívásra 4804 pályázat futott be 465,3 milliárd forintos igénnyel, végül 1720 projekt kapott zöld utat, az érintett vállalkozásoknak együttesen 211,7 milliárd forintot ítéltek oda. Ennek a fejlesztéspolitikai palettán a Ginop Plusz 1.2.3 lett a folytatása: a 100 milliárd forintos keretből 80 milliárdot a felzárkóztatandó régióknak tartottak fenn (Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld, Dél-Dunántúl), míg a fennmaradó 20 milliárdért a fejlettebb Közép- és Nyugat-Dunántúlról, valamint Pest megyéből lehetett sorban állni. A korábbi pályázati láz gyakorlatilag megismétlődött: 4354 támogatási igény futott be 292 milliárd forint értékben, a rendelkezésre álló adatok szerint 1457 helyen örülhettek együttesen 108,8 milliárdnak.

Energetikai pályázat sincs már, a legutóbbi az előző ciklusból maradt Ginop-4.1.5 volt, a képzési felhívás (Ginop Plusz-3.2.1-21) forrásai iránt pedig mérsékelt kereslet tapasztalható. A szakértők többsége a nyári hónapokban várható pangás ellenére összességében bizakodó, hiszen törvényszerű, hogy a hazai fiskális ösztönzők kimerülése után a következő két-három évben az uniós társfinanszírozású projekteknek kell hangsúlyt kapniuk.