BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mire érdemes odafigyelni a számlaválasztás során?

A katás vállalkozói réteg egyik legnagyobb problémája mostanság a megfelelő adózási forma megtalálása és a hozzá tartozó pénzforgalmi bankszámla kiválasztása. Illés Zoltán, a Magyar Bankholding mikro- és kisvállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója lapunknak adott interjújában részletesen is bemutatja azokat a szolgáltatásokat, digitális megoldásokat, amelyekkel a bankcsoport várja a vállalkozókat.

A katás vállalkozások eddig lakossági bankszámlát is használhattak, amelyeknél hozzászokhattak a lakossági árazáshoz a pénzügyek intézése során. Az adóváltozásokkal párhuzamosan pénzforgalmi, azaz üzleti bankszámlát is nyitniuk kell. Hogyan készül ennek a rétegnek a fogadására a jövőre egyesülő MKB Bank és Takarékbank?

Lépték nevű számlacsomagunk nagyon sokféleképpen kalibrálható, tehát azt gondolom, reflektál arra az igényre, amit ön is említett. Sokszor a számlavezetési díjra van kisarkítva egy számlacsomag-választási szituáció. Én fel szoktam hívni az ügyfelek figyelmét arra, hogy ennél komplexebben kell gondolkodni. Előfordulhat, hogy ingyenes a számlavezetés, de a releváns tranzakciók jóval magasabban árazottak, így összességében sokkal rosszabbul jár az ügyfél. De ugyanez igaz lehet olyan esetben is, amikor adott piaci szereplő több tranzakciótípust látványosan nullával szerepeltet a kondíciós listában.

Illés Zoltán, a Magyar Bankholding mikro- és kisvállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója
Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

Ez az ügyfelek szempontjából alapvetően pozitív, viszont vannak olyan ügyfelek, akik számára ezek nem releváns kondíciók. Tehát ha én nem használom azt a tranzakciótípust, akkor nem érek semmit azzal, hogy a díja nulla. Mi abba az irányba mentünk el, hogy ne egy adott díjstruktúrába kényszerítsük bele a vállalkozásokat, hanem többféleképpen tudjunk kalibrálni. Ebben az átalánydíjas konstrukcióban az adott ügyfél tranzakciós szokásaihoz, volumenéhez igazított, fix számlavezetési díjat tudunk biztosítani.

Vagyis jobban tervezhető, hogy ez összességében mennyibe kerül.

Pontosan. Ez kissé lakossági szemlélet, tehát ha nagyságrendileg jól fel tudom mérni a saját működésemet, tranzakciós szokásaimat, akkor fixen tudom, hogy mennyit fizetek. Hiszen ennek a csomagnak ennyi a havidíja, ennyi és ilyen típusú tranzakció van beárazva átalány jelleggel, azon felül pedig nincs díj. Természetesen sok olyan vállalkozás lehet, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tud ilyen pontosan tervezni, kalkulálni, mert az adott iparágból vagy egyedi helyzetből jelentős volatilitás következik. Számukra is vannak olyan számlacsomagjaink, amelyek erre a helyzetre adnak választ. Úgy vélem, ez most egy olyan szituáció, amely – bár az online térben is sok minden elintézhető – megér egy személyes tárgyalást az ügyfél és a banki szakértő között.

A Budapest Bank korábban tetemes mennyiségű kkv-ügyfélkört tudhatott magáénak, és a Magyar Bankholding a jövő évi takarékbankos egyesüléssel egyetlen bankban fog kiemelkedő eredményeket produkálni a kommunikációjuk szerint. Hogyan készülnek arra, hogy a piacon betöltött pozíciójukat megtartsák?

Közel 250 ezer ilyen szegmensű ügyfele van a csoportnak, és ezt természetesen erősíteni szeretnénk. Ügyféloldalról nézve mindig a rövid távon elérhetővé váló lehetőségek a legizgalmasabbak, amelyekkel belátható időn belül megjelenik a bank a piacon. Én a BUPA-t, azaz a Budapest Pénzügyi Asszisztenst említeném, amelyet az év hátralévő részében is folyamatosan fejleszteni fogunk. Ennek egyik új szolgáltatása az online faktoring lesz. Maga a faktoring egy releváns finanszírozási elem lehet a vállalkozások pénzügyi életében. Sok cégnek segítséget nyújthat, hogy ez gyakorlatilag egy egy-két kattintással elérhető szolgáltatás lesz a számlázási programon belül.

Illés Zoltán, a Magyar Bankholding mikro- és kisvállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója
Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

Természetesen a zöldirányt, a zöldfejlesztéseket mi is nagyon fontosnak tartjuk, ezeket kiemelten kezeljük. A BUPA keretében egy karbonsemlegességet támogató kalkulátort vezetünk be hamarosan, ahol különböző bemeneti adatok alapján a vállalkozások számításokat végezhetnek majd saját karbonlábnyomukra vonatkozóan. Harmadikként megemlíteném még a Forrástérkép nevű funkciót, amely a forráshoz jutási lehetőségeket próbálja majd minél teljeskörűbben bemutatni a vállalkozások számára. Fontos, hogy nemcsak hitelekről beszélünk, hanem például olyan, vissza nem térítendő támogatott forrásokról, amelyek az aktuális hétéves európai uniós programozási időszakon belül a jövőben válnak elérhetővé.

Következő lépésként pedig jogosultságra vonatkozó vagy minősítő kalkulátorokat fogunk párosítani ezen forrásokhoz. Ezek segítségével egy vállalkozás bizonyos paraméterek mentén le tudja majd futtatni, hogy ő jogosult-e egy adott forrásra, vagy sem. Természetesen a hitel esetében ez soha nem lehet egy teljes körű minősítés, de egyfajta előszűrőként szolgálhat, ami mindenképpen hasznos információ egy banki tárgyalást megelőzően. A BUPA-nál egyébként a nyílt bankolás, az open banking is megjelenik majd, azaz más banknál vezetett bankszámlát is be tud majd csatornázni az ügyfél. Az a célunk, hogy ezeket az információkat minél jobban strukturálva, a vállalkozások számára minél közérthetőbben tegyük elérhetővé a BUPA felületén keresztül.

Megütötte a fülemet a környezetvédelmi vonal. A vállalkozások erős inflációval, növekvő árfolyamokkal, a katások drágább adózással néznek szembe – az energiaköltségek növekedéséről pedig még nem is beszéltünk –, eközben változatlanul érdekli a vállalkozásokat a környezetvédelem?

Azt gondolom, hogy ebben nagyon nagy a szórás itthon és a nemzetközi piacon is, de egyértelműen az a trend, hogy egyre tudatosabbak a vállalkozások. Különösen a most felnövő generációknál látjuk ezt erőteljesebben. Ha a Z generációról, tehát az 1990-es évek vége és 2010 között születettekről beszélünk, a körükből kikerülő kezdő vállalkozásoknál ez egy jóval fontosabb szempont ma, mint korábban volt, mondjuk akár 10-15 évvel ezelőtt. Ebbe nekünk mint piaci szereplőnek biztosan kell invesztálnunk.

Illés Zoltán, a Magyar Bankholding mikro- és kisvállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója
Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

Persze a jelenlegi gazdasági helyzetben, a költségek növekedése miatt átmenetileg átalakulhat egy-egy vállalkozás ráfordításstruktúrája, hiszen fontosabb, hogy a villanyt és a gázt kifizesse, mint hogy a karbonsemlegességre költsön, de ez csak átmeneti fókuszvesztés lesz. Ez azonban számunkra nem ok arra, hogy visszalépjünk vagy feladjuk ezt a szempontot. A téma nem a következő egy-másfél évben fog berobbanni, de a trendet mindenképpen szeretnénk támogatni, így a Magyar Bankholdingra számíthatnak a zöldügyeket előtérbe helyező vállalkozások is.

További információkat a bankok honlapján érhet el:

https://www.mkb.hu/mikrokisvallalat/szolgaltataskatalogus és https://www.takarekbank.hu/uzleti-ugyfelek/altalanos-vallalakozoi-hitelek-es-bankgaranciak

A cikk megjelenését a Magyar Bankholding tagbankjai, az MKB Bank és a Takarékbank, támogatták.

(X)

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.