Kína állva hagyta az elkényelmesedett Nyugatot a nyersanyag-ellátottságban

A nyugati országok sokkal nyitottabban állnak hozzá a bányászat igényeihez, mint a múltban, és sokkal több a tárgyalás a fejlesztések felgyorsításáról – vélte a brit Financial Timesnak (FT) adott interjúban a Rio Tinto, a világ egyik legnagyobb bányászati konglomerátuma vezérigazgatója, Jakob Stausholm. Rengeteg múlik a kommunikáción, és a bányavállalatok ma már a bolygó megmentőinek ellátóiként tudják eladni magukat. 

A nyugati változás oka, hogy nyilvánvalóvá vált: a klímaváltozás megállítását célzó új technológiákhoz ásványi és fém nyersanyagokra lesz szükség hatalmas mennyiségben, az ezek jelentős része feletti ellenőrzést pedig az ázsiai óriásgazdaság, Kína szerezte meg.

– mondta a vezérigazgató.

A Rio Tintónak bőven van tapasztalata a lakossággal való súrlódásokban és a nyomásukra a bányavállalatok érdekei ellen forduló kormányzatokkal. Stausholm elődje, Jean-Sébastien Jacques három éve azért kényszerült távozni, mert a nyugat-ausztráliai Juukan-kanyonban tönkretettek egy a bennszülöttek szemében szent barlangot, ahol 46 ezer évre visszamenőleg, a jégkorszak elé visszanyúlóan bizonyított volt az emberi jelenlét. 

A Londonban és Sydney-ben is tőzsdén jegyzett globális konglomerátumnak a kínaiakról is van tapasztalata, hiszen legnagyobb – de nem ellenőrző – részvényese az állami kézben lévő kínai Chinalco. A kínaiak még 2008-ban, a világválság idején tettek kísérletet a RioTinto megszerzésére, de az ausztrál kormány kevesebb mint 15 százalékos részesedésben szabott számukra határt. Ugyanakkor a cég az abból fakadó előnyöket is kihasználja, hogy kínai nagytulajdonosa van.

Az FT szerint egy múlt heti jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség több mint száz olyan politikai, illetve szabályozási intézkedést vett számba az elmúlt néhány évből, az Egyesült Államokat és Európát is beleértve, amelyek az ásványi nyersanyagokhoz való hozzáférést segítik. 

Az egyik kulcshelyszín Arizonában van, ahol a fordulat jegyében a Rio Tinto a BHP-vel együtt kormányzati engedélyt szeretne szerezni – a helyiek ellenállása dacára. Az oda tervezett bányából évtizedekig fedezhetnék az amerikai rézszükséglet negyedét. Itt is a bennszülöttekkel, nevezetesen az apacsokkal gyűlt meg a bányavállalatok baja.

Az FT szerint a nyersanyagokat illetően a nyugati kormányok azért csökkentenék a függőségüket Kínától, mert növekszik az aggodalom, hogy Peking katonai erejét fitogtatja Tajvannal szemben, illetve nem tartja tiszteletben az emberi jogokat és az etnikai kisebbségeket. Ugyanakkor nyilvánvalóan kemény anyagi és politikai érdekek húzódnak meg az ideológiai megfontolások mögött.

Maga a kínai nagyrészvényessel rendelkező Rio Tinto – a világ egyik legnagyobb vasérc- és réztermelője – is nagymértékben függ a kínai piactól, ahonnan 2022-ben bevétele 54 százaléka származott 55,6 milliárd amerikai dollár értékben. Maga az interjú is a mongóliai Oyu Tolgoy rézbányánál készült, ahonnan a mintegy 80 kilométerre lévő Kínába szállítanak rezet. 

Stausholm szerint a geopolitikai feszültség ellenére nem tapasztaltak nyomást a nyugati kormányoktól, hogy csökkentsék kínai kitettségüket.

Az amerikai kormány becslése szerint a kereslet a kritikus ásványokra – beleértve a ritkaföldfémeket, valamint a lítiumot és a kobaltot – a következő évtizedben 600 százalékkal növekedhet. A feldolgozást és a finomítást jelenleg jórészt Kína ellenőrzi. Az S&P Global és a Rio Tinto előrejelzései szerint 2035-re csak a rézre megduplázódik a kereslet, évi 50 millió tonnára. 

A Rio Tinto elnöke, Dominic Barton szerint „kell aggódni” az amerikai–kínai feszültség miatt, ők azonban ettől függetlenül jó helyzetben vannak ahhoz, hogy az energiaátmenet nyersanyagellátói legyenek. „Többet szeretnénk üzletelni Kínával, és az Egyesült Államokkal is több lehetőség nyílik az együttműködésre” – mondta az FT-nek az elnök.