Budapest Airport visszavásárlása: durva pletyka terjed a magyar vevőkről – a Mol egyszer és mindenkorra tisztázta a helyzetet

Hetek óta tartja magát egy híresztelés befektetői körökben arról, hogy kik lehetnek magyar oldalról a Budapest Airport Zrt. potenciális vevői. Ezekkel az információkkal a Világgazdaságot is többször megkeresték anonimitást kérő források, de úgy tudjuk, hogy más szerkesztőségekkel is felvették a kapcsolatot. 

Bennfentes értesülésekre hivatkozva konkrétan megnevezték azokat a magántársaságokat, amelyek részt vehetnek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cég többségi pakettjének visszavásárlásában. A koncepcióban volt ráció, bár túlzottan bonyolultnak látszott. A lényege, hogy három nagy magyar piaci vállalat tőkeemelést hajt végre az Appeninn Holding Nyrt. ingatlanbefektetési és vagyonkezelési társaságban, amelynek a fedezete részben állami hitel lenne. 

Az Appeninn esetleges érintettségének realitását egy szerdai cikkünkben már körbejártuk. Ennek éppen az volt a konklúziója, hogy amennyiben nem történik jelentős tőkeemelés, a tranzakcióban való részvételük valószínűtlen. Csak az érzékeltetés miatt: az Appeninnek 1,8 millió euró a bruttó bérleti díj-bevétele, míg az adásvételhez 3–3,5 milliárd euró körüli összeget kellene összegyűjtenie a vevőknek. Vagyis a vállalatnak több mint 900 éven keresztül kellene félretennie a bruttó bérleti bevételét, hogy megvehesse a ferihegyi reptér 51 százalékát. Az Appeninnt többször is kerestük, de eddig nem érkezett reakció.

Mindenesetre lapunk úgy ítélte meg, hogy érdemes tovább vinni és tisztázni a helyzetet, ezért megkereste a tőkeemeléssel hírbe hozott befektetőket. Arról érdeklődtünk náluk, hogy valóban van-e érintettségük a napokban nyilvánosságra hozott ügyletben vagy cáfolják az erről szóló híreket. Mivel ezek a társaságok befolyásos, a maguk területén meghatározó, adott esetben a tőzsdén is érdekelt szereplők, a belekeverésük egy ilyen horderejű felvásárlásba komoly hullámokat vethet. Lapunk megkeresésére többen is éltek a válaszadással. Egyértelműen és határozottan tisztázták a szerepüket és kijelentették, hogy a híresztelés alaptalan „és semmilyen módon nem érintettek a Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonrészét érintő tranzakcióban”. Közülük volt olyan, aki éppen ezért azt kérte, hogy lapunk ne hozza nyilvánosságra a valótlan információt.

Ugyanakkor volt olyan társaság is, amelyik névvel nyilatkozott az ügyben, ez a Mol Nyrt. Ők is egyértelműen fogalmaztak és arról tájékoztatták a Világgazdaságot, hogy 

Ezzel az olajipari cég egyszer és mindenkorra világossá tette, hogy nem áll szándékában befektetőként megjelenni a Budapest Airportban. Pedig nem olyan régen, két éve a Mol az egyik tagja volt annak a magyar konzorciumnak, amely állami vezetéssel ajánlatot tett a budapesti repülőteret üzemeltető cég megvételére. Akkor abból semmi nem lett, miután a magyar kormány jó érzékkel elnapolta az ügyletet. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, kitört a háború és súlyos gazdasági klímaváltozás ment végbe. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója még áprilisban röviden érintette a Telexnek adott interjújában a Budapest Airport esetét. Úgy fogalmazott, hogy egy adott pillanatban a reptérnek volt relevanciája a Mol számára, de ez már nincs így. Ezt azzal indokolta, hogy az alapfeladataik ellátása sokkal fontosabb ennél a lehetőségnél. „Több beruházást kell végrehajtanunk, mint amikor azt mondtuk, hogy érdekel bennünket a budapesti repülőtér” – magyarázta.

Van még egy másik fontos tényező is, ami adott estben arra késztethette a Molt, hogy elengedje a reptéri üzletet. Ez pedig a régiós kormányzati többletelvonások hatása. A Mol az idei második negyedéves jelentésében azt írta, hogy ezek teljes becsült hatása Kelet-Közép-Európában mintegy 600 millió dollár volt ebben az időszakban. Egyes elemzések szerint ez az összeg a teljes évre vetítve akár a 1,5 milliárd dollárt is elérheti.