Miként jut el valaki Győrből a McKinsey-hez, és lesz utána startupalapító?
Tízéves koromban kerültem Bécsbe egy európai uniós program, az European Middle School révén, amelyben a régióból összegyűjtöttek diákokat egy közös iskolába. Bécsben is érettségiztem, majd a helyi közgazdasági egyetemen tanultam tovább. A diploma után londoni tanácsadó cégnél dolgoztam két évig, majd következett a mesterképzés Bécsben, illetve Svájcban. Innen kötöttem ki a McKinsey-nél 2015-ben, és habár technikailag a bécsi irodához tartoztam, sok időt töltöttem a Benelux-államokban, Kínában és Amerikában. Aztán 2018-ban alakult a cégünk.
A több helyütt említett „vasárnap délutáni döntés” eredményeképp.
Ez a vasárnap igazából egyéves folyamat vége volt… Az egyik alapítótársammal, Lukas Seperrel együtt jártunk az említett középiskolába, és már az érettségihez közelítve kialakult bennünk a vágy, hogy közösen vállalkozzunk. Akkor a .com-korszak után jártunk, a Facebook kezdett virágozni – szerencse, hogy akkor mi nem vágtunk bele. Viszont 2017-re eljutottunk oda, hogy nemsokára a karrier és/vagy a család nagy visszatartó erővé válhat, úgyhogy most vagy soha!
Összeszedtük a problémákat, amelyeket a világban láttunk, és ötleteket gyűjtöttünk a megoldásukra: több mint száz gyűlt össze az élelmiszer-kereskedelemtől a temetkezési vállalkozás digitalizációjáig.
Aztán összejöttünk egy budapesti hétvégére a top tíz ötlettel, és kritériumok mentén pontoztuk, hogy mennyire megvalósítható, mekkora a konkurencia, profitábilis-e, találnánk-e hozzá megfelelő számú és tudású szakembert. Egyetlen kérdés volt más jellegű: ha megkérdeznek, mivel foglalkozunk, igazán büszkék lennénk-e rá, és értéket teremtenénk-e? Ezáltal került a harmadik helyről az elsőre az egészségügy – amiről persze azonnal tudtuk, hogy orvosi tudás nélkül nem fog menni, így lett a harmadik alapítónk dr. Tarabó Zoltán, és így alakult meg a XUND.
Az alapítás óta eltelt öt-hat évben mekkorára nőtt a cég?
A három főből ötven lett, és a nappalimban berendezett irodából indulva már három irodánk van Budapesten, Bécsben és Londonban, vevőink Európában és Afrikában, jövőre pedig megcélozzuk az amerikai piacot. Európában főleg Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Magyarországon vannak partnereink, Afrikában pedig Elefántcsontparton akad kliensünk, és hamarosan jön másik négy ország. Tavaly pedig egy angol és egy bostoni befektetőtől összesen hatmillió eurónyi befektetést kaptunk.
Részleteiben hogyan fest maga a termék, a szolgáltatás?
Világszerte probléma, hogy növekvő rés van a betegek oldaláról érkező kapacitásigény és a rendszerben elérhető egészségügyi humánerőforrás között. Limitált az orvos- és nővérszám, viszont a kereslet folyamatosan nő, hiszen egyre többen vagyunk, és tovább élünk, de egészségesebbek nem leszünk, így egyre kevesebb idő jut egy páciensre. Több opciót vizsgáltunk meg, végül arra jutottunk, hogy olyan rendszert kell fejleszteni, amely segít, hogy a tünetek megjelenésekor, a maximális bizonytalanság pillanatában ne a Google-höz kelljen fordulni, hanem minősített eszközhöz. Az általunk fejlesztett modell több millió orvosi publikációt képes analizálni, hogy összefüggéseket találjon tünetek és megbetegedések között, mindezt a ChatGPT-4-nél 70 százalékkal nagyobb pontossággal.
A modell alapjául egy algoritmus szolgál, amely többéves kutatás és fejlesztés eredménye, több mint négyezer ismert betegség és egészségügyi állapot azonosítására és 21 ezer különféle tünetvariáció differenciálására képes.
A fejlesztésünk a 2017-ben bevezetett nemzetközi szabályozási rendszer (MDR) szerint Ila-kategóriájú „software as medical device”. Minden évben auditálnak és algoritmusokkal validálnak minket.
Miként működnek együtt a Doktor24-gyel?
A technológiai fejlesztésünket szeptembertől építették be a rendszerükbe. A megoldásunk lényege, hogy a betegek egyrészt iránymutatást kapnak tüneteikkel kapcsolatban, másrészt konkrét megbetegedések gyanúját tudják ellenőrizni a Doktor24 weboldalán található mesterségesintelligencia-alapú egészségügyi asszisztens segítségével. A rendszerrel 0–24-ben interakcióba lehet lépni, elemez, strukturálja az adatokat, megtalálja az okot, sőt következő lépést javasol, és tovább is irányít, így a végén a páciens az esetnek megfelelő szakorvoshoz és időponthoz jut.
Mi lehet a következő lépés?
Amikor valakinek már van tünete, de még nem kezelik, az kritikus, ugyanakkor rövid fázis. Jelenleg azon dolgozunk, hogy már ezelőtt is tudjunk segíteni.
A preventív interakciós fejlesztésünk béta-fázisban van, jövő év elején kerül a piacra. Ebben a páciensek lehetőséget kapnak, hogy különféle adatok (korábbi betegség, öröklött tulajdonságok, életvitel, gyógyszer, táplálkozás stb.) alapján kapjanak rizikóelemzést és ajánlásokat,
hogy minél tovább egészségesek maradjanak. Ez mindenkinek érdeke, az orvosoknak, az egészségügyi dolgozóknak és a biztosítóknak is.
Amellett, hogy Magyarországon társultak a Doktor24-gyel, idehaza milyen a helyzet?
Európában az egészségügy 80-90 százalékban állami kézben van, ami nem is baj. Ebből levezetve, ha igazi változást szeretnénk elérni, hogy a betegek tömegei, milliói jussanak hozzá a szolgáltatásunkhoz, az csak úgy érhető el, ha az állami egészségügybe is eljutnak a technológiai fejlesztéseink. Vannak már ilyen kezdeményezések, és biztosan ez lesz a következő öt év egyik legfontosabb célja. Az egészségügyben van hova javulni, de sehol sincs kolbászból a kerítés. Az egyik fő fejlődési pont az lehet, ha hatékonyabbá és céltudatosabbá válunk a betegnavigációban – az egészségügy túl komplikált lett ahhoz, hogy az ember saját maga találja meg az útját. Ezt csak adatvezérelten lehet megoldani, mi ezt szeretnénk biztosítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.