Nincs egyezség az orosz olaj árkorlátjáról, és ebből még nagyobb baj lehet

Jele sincs az uniós megegyezésnek az orosz olajra szabandó ársapkáról, pedig ketyeg az óra, és ha nem árkorlátozás jön december 5-től, akkor a korábbi egyezség léphet életbe, az azonnali teljes embargó az orosz nyersolajra, majd február 5-től az olajtermékekre is – írta a Reuters lengyel diplomatákra hivatkozva.

Nem véletlenül lengyeleket idéznek, hiszen az ársapkatárgyalások a lengyelek ellenállásán buktak el, és az uniós nagykövetek hétfői egyeztetése sem hozott eredményt. 

A kelet-balti uniós országok lengyelek vezette csoportja túl magasnak tartja a Brüsszel javasolta 65-70 dolláros hordónkénti árplafont, tekintve, hogy a brentnél a szankciók miatt amúgy is vagy 20 dollárral olcsóbb orosz ural olaj ára pont ezen a szinten mozog. Azaz egy ilyen sapka nem jelentene veszteséget az oroszoknak, akik a Reutersnek nyilatkozó európai diplomata szerint 12-20 dollárnál lennének az önköltségnél. 

Az olajszállítási bizniszben érintett Ciprus, Málta és Görögország a javasoltnál is kisebb sapkát szeretne, vagy pedig valamiféle kompenzációt a szektort érő károkért.

– idézett egy diplomatát a hétfői egyeztetés befulladása után ugyancsak a Reuters. A vélemények annyira távol vannak egymástól, hogy diplomaták szerint még csak időpontot sem szabtak az újabb tárgyalásokra. Pedig december 5-én az ármechanizmusnak már életbe kellene lépnie.

Miért akarták elkerülni a teljes embargót?

Ha tehát az olajársapka helyett az embargó lép életbe, az egy olyan verziót jelent, amit Európa – egyébként Washington javaslatára – el akart kerülni.

Oroszország ugyanis nem kevesebb mint az egytizedét szolgáltatja a világ napi 100 millió hordó körüli olajtermelésének, és ha ebből csak néhány százalékpontnyi kiesik, az hatalmas emelkedést okozhat az olajárakban.

Jelen pillanatban, miután az olaj ára az elmúlt hetekben hatalmasat szakadt – a brenté például majdnem 100 dollárról 80 környékére – a Brüsszel javasolta plafon az oroszok számára valóban nem jelentene változást, mert az orosz ural ára nem magasabb.

Amennyiben kevesebb olaj kerül a világpiacra, az felhajthatja az árakat. 

Ugyanakkor kérdéses, milyen mértékben lehet betartatni az ársapkát. Ezt a terv megalkotója, a G7 országcsoport úgy képzelte el, hogy a drágább szállítmányoktól megtagadnának alapvető szolgáltatásokat, mint például a biztosítást. Ugyanakkor nincs garancia, hogy a szabályokat nem kerülik meg például az orosz olaj „újracsomagolásával”, netán kapcsolt melléküzletekkel, és előfordulhat, hogy az olaj mégis eljut az európai vevőkhöz, csak akár a mostaninál is magasabb áron. 

Ami Magyarországot illeti, sikerült korábban kiharcolni, hogy az embargó alól mentességet kapjanak a régiónk számára tengeri kikötők hiánya révén egyedül lehetséges csővezetékes szállítások. Az európai kínálat változásai, az olaj, illetve az olajtermékek ára azonban a magyar energiaszámlára is befolyást gyakorolhat, különösen ha további importra szorulunk.

Hogy alakulhat a világpiaci ár?

Az európai olajembargó csak egyike az olajpiacot söprő, az árakat alakító nagy szeleknek.

Az olajár legutóbbi esése jelentős részben annak volt betudható, hogy nemcsak a fejlett országokban erősödnek a recessziós félelmek a jegybanki kamatemelések közepette, hanem a hatalmas kínai gazdaságot illetően is növeli az aggodalmakat a szigorú járványpolitika, ami ellen a napokban tüntetések is zajlottak.

Az olaj ára kedden menten majdnem két dollárt ugrott – a brenté 85 dollár fölé –, amikor erősödtek a remények, hogy Peking lazít a járványszabályain.

A másik nagy kérdés, hogy mit tesz az olajtermelő országok OPEC+ csoportja – amely nem feltétlenül figyeli szimpátiával a fejlett államok árkorlátozó törekvéseit sem – az árzuhanás után, amelynek a megfordulását az is okozta a Saxo Bank elemzői szerint, hogy