késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nyílt politikai kérdés lett az energiaügyből
Európa már a tavaly szembesült azzal, hogy nem lehet évtizedeken át büntetlenül olyan energiapolitikai döntéseket hozni, amelyeket a józan szakmai érveket felülíró lobbiérdekek diktálnak. Tavaly az energiaárak már szárnyaltak, miközben ellátásbiztonsági kockázatok is felmerültek
– nyilatkozta a Világgazdaságnak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Példaként hozta erre 2021 január 8-át amikor is egy hajszál választott el bennünket egy összeurópai rendszerösszeomlástól, de tanulságos eset volt a svéd „porszívólázadás” is, hiszen az embereket arra kérték, hogy ne porszívózzanak, mert nem volt elég áram.
Fotó: Jan Woitas / AFP
Szankciók és atomenergia
Ellátásbiztonsági szempontból egyetlen pozitívum az, hogy az energiakrízis közepette Európában az atomenergia szerepe egyre inkább kezd felértékelődni, ami további üzemidő-hosszabbításokat és új blokkok építését jelenti. A nukleáris technológia nem jár szén-dioxid-kibocsátással, nem mellesleg pedig időjárásfüggetlen, képes garantálni az ellátásbiztonságot.
Mindezektől függetlenül az Európai Parlament, egyes európai országok és politikusok folyamatosan az orosz nukleáris – és más energetikai területet – is szankciókkal sújtanák, ami súlyos ellátásbiztonsági, műszaki, gazdasági, de legfőképpen nukleáris biztonsági problémákat okozna. Ebből a szempontból Magyarország számára nagyon fontos győzelem, hogy a 9. szankciós csomagba nem került bele újabb energetikai vonatkozású intézkedés, így az orosz nukleáris iparral szembeni szankció sem – fogalmazott a szakértő.
Az önálló energiaellátás fontosságát hangsúlyozva azt mondta,
létszükség és nemzeti érdek a Paks II. Atomerőmű mihamarabbi, legbiztonságosabb módon történő megépítése. Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi helyzetben a két új paksi blokkra és az orosz friss nukleáris üzemanyagra jogilag nem vonatkoznak szankciók.
Zöldek a zöld technológia ellen
Bár mostanság kevés szó esik róluk, már eddig is voltak és a jövőben is lesznek olyan európai országok, állami hatóságok, amelyek Brüsszelnek, saját, vagy más idegen államoknak való „megfelelési kényszerből és érdekből” megpróbálják majd lassítani/megakadályozni a Paks II projekt megvalósulását
– mondta a szakértő. Jó példa erre Ausztria, amely a nyílt politikai és jogi eszközökön túl más módon is támadja az új atomerőművi beruházásokat, köztük magyart is. Hazánk számára egy óriási győzelem volt az, hogy november végén az Európai Bíróság teljes mértékben elutasította az osztrák keresetet a paksi bővítéssel kapcsolatban. Bár Hárfás Zsolt szerint a támadásoknak akkor lehet csupán vége, ha az új blokkok megkezdik működésüket. Ausztria pedig szükség esetén importálhat Magyarország irányából is villamos energiát, amelynek egy része biztosan Paksról származik majd.
Hárfás Zsolt emlékeztetett arra is, az Európai Unió a nukleáris üzemanyag-ellátás diverzifikálására hivatkozva hozná helyzetbe a japán után éppen kanadai tulajdonban lévő Westinghouse céget. A szakértő szerint a orosz friss nukleáris üzemanyaggal szembeni szankciók lebegtetése egész egyszerűen arról szól, hogy az orosz típusú erőművekben politikai és nem szakmai döntések mentén az eddigi, hosszú évtizedeken át használt és jól bevált olcsó és biztonságos orosz üzemanyag helyett amerikai, Westinghouse üzemanyagot szeretne az EU látni. A Westinghouse fűtőelemei drágábbak és kevésbé megbízhatóbbak orosz társainál, valamint az atomenergetika területén nem létezik olyasfajta csereszabatosság, mint például az autógyártásban.
Orosz technológia Európában
Jelenleg öt tagállamban (Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Magyarországon és Szlovákiában) üzemelnek orosz típusú blokkok, amelyekhez a friss üzemanyagot teljes egészében Oroszország szállítja, ezért ellátás- és nukleáris biztonsági szempontból is fontos döntés, hogy a 9. szankciós csomag nem terjed ki az orosz szállításokra. Különösen azért, mert az ezekben az országokban üzemelő orosz blokkok a tavalyi évben mintegy 85 terawattóra villamos energiát termeltek. Szankció esetén ezeket az egységeket rövid időn belül le kellene állítani, hiszen a nukleáris biztonságot maximálisan garantáló üzemanyag nem állhatna rendelkezésre, ugyanis ezek a nukleáris üzemanyag-kazetták nem csereszabatosak.
A mai súlyos európai energiakrízis miatt pedig egyre fontosabbak a valós ellátásbiztonságot, olcsóbb áramot és a klímavédelmi célok teljesítését is garantálni képes atomerőművek. Ellátásbiztonsági szempontból sem engedhetjük meg magunknak, hogy bármelyik kiessen a termelésből – nyomatékosította a szakértő.
A drágán termelő gázerőművek szerepe tovább nő, de kérdés, hogy mi lesz jövőre, hiszen az Európai Bizottság elnöke nemrég bejelentette, hogy a nagy mennyiségű, olcsó orosz gáz nélkül jövőre akár 30 milliárd köbméter gáz hiányával is számolni kell. Európában.
Ördögi kör
Az elmúlt években számos atomerőművet leállítottak Németországban, a nap- és szélerőművek viszont valós ellátásbiztonságot nem tudnak garantálni, megfelelő mennyiségű olcsó gáz nem áll rendelkezésre a gázerőműveiknek, ezért a szénerőművek jelenleg a reneszánszukat élik, miközben klímavédelmi okokból mihamarabb le kellene állítani őket – sorolta Hárfás Zsolt. Eközben a németek finanszírozzák a szén fokozatos kivonását Dél-Afrikában, ugyanakkor minden eddiginél több feketekőszenet importálnak onnan is, de ezt sem elegendő.
A villamosenergia-rendszer üzemeltetői már kongatják a vészharangot, hiszen Németországban és Lengyelországban is egyre kevesebb a szén. A német szénerőművek egyre több villamos energiát termelnek, és a fosszilis tüzelőanyagok máshol is pótolják a drámai európai energiaválság hiányait. A hálózatüzemeltetők most viszont szénhiányra figyelmeztetnek, ami a magánfogyasztóknál amúgy is régóta fennáll. A jelenlegi kormányzati tervek szerint a német még üzemelő atomerőművek jövő év tavaszi leállása után a szénerőművek szerepe tovább nő, ha lesz elegendő szén. Ha nem, akkor a gázerőművek termelését kell felpörgetni, ha lesz elég gáz.
Lengyelországnak is súlyos kockázatokkal kell szembenéznie a tél vége felé, a hőmérséklet további csökkenésével mérsékelnie kellene nettó villamosenergia-exportját, hogy a fennmaradó készletekkel átvészelje a telet.
Áramhiány jelei Európában
Sokadik intő jelként kell tekinteni arra is, hogy 2022. december 12-én a reggeli órákban meredeken csökkent a hálózati frekvencia az európai hálózatban attól függetlenül, hogy szinte az összes rendelkezésre álló szén- és gáztüzelésű erőmű a hálózaton volt – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt. A hálózati frekvencia akkor csökken, ha több áramot fogyasztanak el, mint amennyit termelnek. Ennek oka lehet a villamosenergia-fogyasztás hirtelen növekedése és a villamosenergia-termelés visszaesése is – magyarázta. Több hálózatüzemeltető már előre felhívta a figyelmet arra, hogy kritikus lehet az áramellátás, ennek pedig alapvető oka az Európa-szerte szokatlanul gyenge szél, ami a szélerőművek termelésének radikális visszaeséséhez vezet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.