Olajár-emelkedést hozott az uniós ársapka

Emelkedett hétfőn az olaj ára, miután az Európai Unióban az utolsó pillanatban megegyezés született az orosz tengeri szállításokra kivetett árkorlátról. Az ármozgásból egyelőre nem olvasható ki, milyen hatással jár majd az újabb szankció az energiaválsággal küszködő Európára, mivel egyidejűleg több más tényező is hat az árakra, és még nem tudni, lesz-e orosz válaszlépés, és ha igen, milyen hevességű. 

A magyar vállalkozói szféra idén már nyögi az európai energiaválság és a felszökött árak drasztikus hatásait, a lakossági fogyasztó is érzékeli az üzemanyagárstop ellenére az inflációs hatásokat, és legutóbb már a benzinhez és a dízelhez jutás is körülményesebbé vált, miközben a tél érkeztével sokaknak a megemelkedett fűtési költségek is problémákat okoznak. De süllyedhetünk-e még mélyebben is a válságba? 

Annyit tudni lehet, hogy az uniós olajmegegyezéssel a kevésbé drasztikus változat valósult meg, hiszen ha nincs ársapka, akkor a korábbi uniós döntés lépett volna érvénybe hétfőn: a teljes embargó a nem vezetéken szállított orosz nyersanyagra.

Ez lett volna az unió „atomfegyvere”, amit azért szeretett volna elkerülni a fejlett országok ársapkát szorgalmazó G7-csoportja, mert az oroszoknak is van egy atomfegyverük: ha az embargó a termelés drasztikus visszafogására indította volna Moszkvát, az nemcsak Európában, hanem világszerte az olajárak durva emelkedését okozhatta volna, hiszen Oroszországban hozzák a felszínre a világon kitermelt kőolaj egytizedét.

A nagyon durva orosz ellencsapás valószínűségét csökkenti, hogy az oroszok számára is kiszámíthatatlan hatásokkal járna, miközben az Ukrajna elleni háború közben Moszkvának nagy szüksége van a bevételekre. Az olajkínálat és az árak befolyásolására azonban Moszkvának akkor is vannak módszerei, ha nem csökkenti napi több millió hordóval 10 millió hordó körüli termelését, és ha semmit sem tesz, az új uniós szankció még akkor is visszafoghatja az európai kínálatot – feltéve ha hatékony, és nem kerülik ki.

Ki hogy reagált eddig?

Az uniós egyezség szerint hordónként 60 dollár az orosz olaj maximumára, ezt kéthavonta felülvizsgálják, és 5 százalékkal a piaci ár alatt tartják. Az ennél drágább szállítmányok nem jutnak tankhajóhoz – amelyeknek körülbelül a fele uniós zászló alatt fut –, illetve biztosításhoz, amelyet a kikötőkben megkövetelnek, és amelynek a túlnyomó részét európai cégek nyújtják.  

A lengyelek, akik a 12-20 dolláros orosz önköltségi árhoz sokkal közelebbi korlátot akartak, az utolsó pillanatban adták be a derekukat pénteken, hogy hétfőn még életbe léphessen az ársapka. Elégedetlenségét fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is a döntéssel. A fejlett országokon kívül azonban a mag nem esett termékeny talajra: a világ két legnépesebb országa, Kína és India továbbra is korlátok nékül vásárolná az orosz olajat.

Árnyékflotta, árnyékbiztosítók 

Az oroszok maguk már előre közölték, hogy nem hajlandók eltérni a piaci árszabástól. 

Az ársapka-megegyezés után ezt megerősítették, mindenki biztosra veszi, hogy megszületik az orosz olaj szállítására az „árnyéktankerflotta” és az „árnyékbiztosító”, ezenkívül már korábban is sokan részletezték, milyen módszerekkel játszható ki az ársapka. 

Moszkván nem óriási a nyomás, hogy azonnal cselekedjen, de mindenki azt találgatja, lesz-e valamiféle ellenszankció.

Ha erre nem kerül sor, a Capital Economics árupiaci közgazdásza, Kieran Tompkins szerint még akkor is elkerülhetetlen, hogy az uniós szankciók az orosz kitermelés csökkenéséhez vezessenek, mert Ázsia nem lesz képes felvenni a teljes kieső orosz exportot.

„Alap-előrejelzésünk szerint az orosz kőolaj-kitermelés 2023 végére napi 9,6 millió hordóra esik, a 2022 negyedik negyedére becsült 10,3 millióról. Az orosz kitermelés csökkenése az egyik oka, amiért azt jelezzük előre, hogy az olaj ára jövőre történelmi magasságokban marad, annak ellenére, hogy a világgazdaság recesszióba csúszik” – írta.

Mi okozza a bizonytalanságot?

Az, hogy nehezebb lesz piacra dobni az olajat, Moszkva számára realitás, az árak ugyanakkor számára is nehezen kiszámíhatók.

Az egyik alapvető bizonytalanság a globális recesszió és annak mértéke – ami a keresletet csökkentheti –, különös tekintettel Kínára is, ahol extra tényező, hogy minél szigorúbban tartják a járványkorlátozásokat, annál alacsonyabb lehet az olajkereslet.

Az olajársapka bevezetése, ha minden egyéb változatlan, az olaj drágulásához kellene hogy vezessen, hiszen a kínálatot szűkíti. Az árakra azonban jelentős hatással van az olajtermelő országok OPEC+ csoportja is, amelynek Oroszország is a tagja, miközben a többi termelő nincs olyan ellenséges viszonyban Moszkvával, mint a G7. 

Az OPEC+ épp az olajársapka-megegyezést követően ülésezett, és úgy döntöttek: nem változtatnak menetrendjükön a kitermelés csökkentésére. Ennek és az olajársapka-lépésnek a következtében hétfőn 2 százalékkal emelkedtek az olajárak, és bár később estek valamelyest, érzélkelhető maradt a nyomás.

Ami a jövőt illeti, az olajkereslet alakulása bizonytalan, a kínálatot pedig az OPEC és Oroszország lépései befolyásolják erőteljesen. És nem tudni azt sem, mi történik majd az „európai fronton”.

– írták jegyzetükben a Raiffeisen elemzői.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn megerősítette: Moszva válaszlépéseken dolgozik az olajársapkára, amely destabilizálja az energiapiacokat.